Importdömpinggel védekeznek a drasztikus elvonás ellen az üzletláncok?

Egyértelműen a kereskedők terheit növelné az a tervezet, mely a parlament előtt hever, s az úgynevezett felügyeleti díjak egy részét emelné. Ilyen díjat 2010 óta kell fizetnie mindenkinek, aki az élelmiszer-előállításban részt vesz, tehát a termelő, feldolgozó és kereskedő egyaránt fizet árbevétele után 0,1 százalékot. (Kivéve az őstermelőket, a mikro- és kisvállalkozásokat.) Most azonban e körből kiemelnék a kereskedőket, akik sávosan, árbevételük függvényében a korábbihoz képest jócskán növelt mértékű elvonással számolhatnak. (A sávokról lásd keretes írásunkat, melyből kiderül, hogy a kisebb üzletek, üzlethálózatok terhe nem fog növekedni, csak azon cégeké, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja az 50 milliárd forintot. A legnagyobbak terhe viszont akár 50-szer, 60-szor is nagyobb lehet, mint eddig volt.)

Az áremelkedés mértéke attól függ, hogy a kereskedelmi egységek képesek-e beépíteni a megnövelt elvonás összegét, vagy ráhárítják a fogyasztókra, beépítik az egyes termékekre kialakított árrésekbe. Egyes számítások szerint erre ma nincs sok lehetőség, mert nyár vége óta csökkent a kiskereskedelmi forgalom, s ha ezt még kényszerű áremeléssel is tetéznék, tovább csökkenhet a forgalom. Vagyis, akik így gondolkodnak, azt is mondják ezzel, hogy a számítások szerinti összesen 20 milliárd forintnyi elvonást a kereskedők lesznek kénytelen nyereségük terhére lenyelni.

Emiatt aztán tiltakoznak is, s arra szólítják fel lobbiszervezetüket, az Országos Kereskedelmi Szövetséget, hogy érje el az Országgyűlés elé terjesztett javaslat visszavonását.

A 20 milliárd forint a törvénymódosítás szerint egyértelműen az élelmiszer-biztonságért felelős hatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) költségvetését gyarapítja, vagyis – ahogy 2010-től ez gyakorlat – a hatóság egyre inkább bevételeiből, semmint költségvetési tételekből finanszírozza feladatai ellátását. Amennyiben a kormány előterjesztette törvénymódosítás hatályba lép, akkor 2015-től már nagyjából 20 milliárd forint többlettel számolhat a NÉBIH. Ez nagyobb összeg, mint amennyit 2011-13. között az egész ágazat befizetett felügyeleti díjként.

Az OKSZ úgy látja, a tervezett díjemelés olyan súlyú terhet róna az élelmiszerpiac egészére, mely veszélyeztetné azoknak a közös céloknak a megvalósítását, melyek érdekében az elmúlt időszakban meghatározott feladatokat a kereskedelmi vállalkozások az élelmiszergazdaság fejlesztése, a magyar élelmiszerek piacra jutásának segítése érdekében vállaltak. Ez magyarra fordítva azt is jelenti, hogy a boltokban növekedhet az olcsóbb, döntően importból származó élelmiszerek aránya, ami sem a hazai élelmiszeriparnak, sem a hazai mezőgazdaságnak nem használna. Arról nem is beszélve - és erről természetesen az OKSZ nem szól -, hogy a kisebb üzletek működtetői esetleg gyakrabban él nek majd a feketepiac adta lehetőségekhez, árnyaltabban fogalmazva "optimalizálhatják adóterhüket".