Újabb területen vonul vissza a kormány

Napvilágot látott a kereskedők vasárnapi nyitva tartásának részletes szabályait tartalmazó elképzelés. Meglepetésből van elég: sikeresen lobbiztak például a kertészeti árudák tulajdonosai, ők minden év március 15-től október 15-ig – tehát a meghatározó szezonban - vasárnap is értékesíthetik termékeiket. Az építőanyag kereskedések egész évben dolgoztathatják alkalmazottaikat vasárnap. Így tehetnek az internetes üzleteléssel és kiszállítással foglalkozók, mivel róluk egy szó sem esik a szabályozásban. A kivételek közé bekerült egy olyan ágazat, amelyről eddig nem is hallottunk, nevezetesen a kikötők és kikötői elárusítóhelyek. (Rossz nyelvek szerint e csoport azt követően került a kivételezettek nem szúk körébe, hogy a miniszterelnök egyik lányának családja érdekeltséget szerzett a keszthelyi kikötő üzemeltetésébe.) Kiderült az is, hogy még könnyebb lesz a helyzete a 200 négyzetméteres boltok tulajdonosainak: alapszabálynak tűnt, hogy vasárnap csak a tulajdonosok dolgozhatnak. Nos, most farizeus módon már csak a dolgozók 20 százalékának kell lenni tulajdonosnak, a boltokban dolgozók 80 százaléka lehet sima alkalmazott. Vagyis vasárnap úgy is üzemelhet egy bolt, hogy mondjuk a tulaj mellett négy alkalmazott robotol. Robotol, mert e törvénytervezet eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a munkavállalóknak vasárnap ne kelljen dolgozniuk. Ez a cél csorbult már eredetileg is, hiszen az eleve nem vonatkozott 5 ezer nemzeti dohányboltra. Hogy miért nem, érthetetlen, ráadásul zárva tartásuk további lépés lett volna a dohányzás visszaszorítására. De ez a lehetőség nem merült fel a kormánypárti javaslattevők fejében. Az viszont már igen, hogy az éjszaka is nyitva tartó kisebb üzleteknek is kedvezzen: vagyis a 200 négyzetméternél kisebb területű boltokra szintén nem vonatkozik a tiltás.

S hogy bonyolultabb legyen a dolog, kiderült, hogy a 20 százalékos szabály érvényes lesz 60 balatoni, velencei tavi és Tisza-tavi település boltjaira is, nyári idényben. Vagyis a külföldi tulajdonban lévő láncok ezzel a szabállyal nem élhetnek, hiszen képtelenek lennének boltonként 20 százalék tulajdonost dolgoztatni. (Hogy más, legalább ilyen fontos turisztikai célpont, miért nincs a listán, az kérdés marad, de felesleges is, hiszen a 20 százalékos szabály rájuk is vonatkozik...)

A lobbizók részleges sikerét látva, a nagy bevásárló központok is kedvet kaptak: a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége bejelentette, hogy az összes pláza különleges elbánást fog kérni a kormánytól, hogy az épületeiken belül működő boltok nyitva maradhassanak. Ugyanis a mostani elképzelés szerint lehetőség van arra, hogy egy későbbi kormányrendeletben - az adott település vagy településrész sajátosságaira tekintettel - a fő szabálytól eltérő előírásokat is megfogalmazzanak. A különleges elbánást kérőknél mérlegelési szempont lehet többek között az idegenforgalmi sajátosság, a vásárlói szokások, a területi ellátottság és a foglalkoztatás. Vagyis az összes olyan értékmérő, melyre fittyet hányva az egész intézkedéssorozatot átvitte a parlamenten a kormány.

A boltok nyitva tartásának szabályozása eredetileg is hemzsegett a diszkriminációtól. A mostani változat ezek számát tovább növelte, mind emiatt szinte biztos, hogyha valamelyik érintett az EU elé viszi az ügyet, azt a magyar kormány képtelen lesz megvédeni, azaz újabb kötelezettszegési eljárás vár az országra. Az is igaz, hogy az ilyen ügyek évekig elhúzódnak, s mire döntés születik Brüsszelben, addig a kereskedelemben jellemző erőviszonyok számottevően átalakulhatnak - ahogy ez történt más ágazatokban is az utóbbi években. S ha az intézkedés miatt valamiféle büntetést róna ki Magyarországra az EU, akkor azzal kapcsolatban - alaptörvénybe foglalt szabályra hivatkozva - a kormány a forrást célzott adó kivetésével hajthatja be a lakosságtól.