Több az állat az országban

Czerván György, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) küldöttközgyűlésén tartott előadásában kifejtette: az előzetes adatok szerint a teljes vágóállat-termelés 6,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a baromfi 7, a sertés 7,5, a vágómarha 2, a juh és kecske 3-3, a tejtermelés 6 százalékkal, míg a tojástermelés az előző évi szinten maradt. A mezőgazdaság kibocsátása 2014-ben 2410 milliárd forint volt, ami 4,2 százalékos növekedést jelent 2013-hoz viszonyítva. Hozzátette: a növénytermesztés és kertészet 3,2 százalékos emelkedése mellett az élő állatoké 4, az állati termékeké 9,5 százalék volt.

2014-ben a szarvasmarha ágazat 244 milliárd forinttal a teljes kibocsátás 10 százalékát adta (ezen belül a tejtermelés 8, a vágómarha-termelés 2 százalék volt). A sertéságazat termelési értéke 224 milliárd forint volt, és a kibocsátás több mint 9 százalékát jelentette. A baromfiágazat kibocsátása 307 milliárd, ami a teljes kibocsátás 12,7 százaléka, míg a juh és kecske ágazat kibocsátása 17 milliárd forint volt, a teljes mezőgazdasági kibocsátás 0,7 százaléka.

Az egyes ágazatok támogatási kereteit ismertetve kiderült: a húsmarha esetében 43, a tej esetében 71, a juh esetében 168, a sertés esetében 201, baromfinál 138 százalékkal emelkedett 2014-hez képest. A nemzeti agrártámogatások ebben az évben 95 milliárd forintot, 2016-ban a tervek szerint 92 milliárd forintot tesznek ki. Az uniósak mindkét évben mintegy 400-400 milliárd forint keretet jelentenek. A mezőgazdasági beruházások értéke 2013-hoz viszonyítva 20,5 százalékkal emelkedett, és 320 milliárd forintot tett ki. Az államtitkár szólt a növekedési hitel program (nhp) agrárvonatkozású tapasztalatairól is, és jelzésértékűnek tartotta, hogy az nhp második szakaszában már a hitelek 30 százalékát (151 milliárd forintot) igényelték a mezőgazdasági vállalkozások.