Forró hangulatot teremtett az Alkotmánybíróság - Földügy: elmeszelve, vagy elnapolva?

Nagy István kijelentette: „azt szerettük volna”, hogy ne tíz különböző helyen dőljön el, hogy miként hasznosítják a földet bérbe adás útján, hanem egy központban, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél (NFA) történhessenek meg a döntések egy szabály mentén. -Természetesen tiszteletben tartjuk az Alkotmánybíróság döntését, és tanulmányozzuk azokat az észrevételeket, amiket tett - mondata az államtitkár, aki szerint „természetesen az Ab feltételeinek figyelembevételével fogunk dönteni majd a jövőről, úgy készítjük el majd a módosító javaslatunkat is”, ami így kerül majd az Országgyűlés elé.

Az alkotmánybírósági határozatot követően három természetvédő szervezet - a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország, valamint a Magyar Természetvédők Szövetsége - közös közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben elégedettségüknek adtak hangot az Ab döntésével kapcsolatban. Mint írják: az Alkotmánybíróság hétfői döntése új reményt adhat a magyarországi természetvédelemnek. Az állami tulajdonú védett területek vagyonkezeléséről szóló törvény elbukott, a szakma és az emberek akarata érvényesült a gyors gazdasági nyerészkedéssel szemben. A természetvédők elvárják a kormánytól, hogy tartsa tiszteletben az Alkotmánybírósági döntést és végleg tegyen le a nemzeti park igazgatóságok gyengítésének szándékáról - olvasható a közleményben.

Az Alkotmánybíróság hétfői nyilvános határozathirdetésén közölte, alkotmányellenes az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása. A testület szerint ugyanakkor nem alaptörvény-ellenes, hogy a törvény egyes, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében lehetővé tette haszonbérleti szerződések felmondását, illetve megszüntetett előhaszonbérleti jogokat.

Az Országgyűlés április végén egyszerű többséggel fogadta el azt a törvénymódosítást, amely szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek a nemzeti parkokhoz tartozó földek.

Áder János köztársasági elnök nem hirdette ki a törvényt, hanem az Ab-hoz fordult részben közjogi érvénytelenség miatt, ugyanis álláspontja szerint minősített többségre lett volna szükség a módosítás egyes részeinek elfogadásához. Továbbá felvetette azt is, hogy sérülhet a természetvédelem korábban elért szintje.

Az Ab hétfőn kimondta, hogy alkotmányellenes a törvény kétharmados többséget igénylő részének feles többséggel való elfogadása, továbbá az, hogy megszűnne egyes védett természeti területek esetében a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelés és azt a jövőben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet gyakorolná elsősorban gazdasági elvek alapján.
A törvény ebben a formában nem hirdethető ki.

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői határozatában elismerte a földbizottságok létjogosultságát, amit eddig sokan megkérdőjeleztek, ez az elismerés fontos lépés - mondta Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közigazgatási államtitkára az MTI megkeresésére hétfőn.

Az Alkotmánybíróság hétfői nyilvánosan kihirdetett határozatával megsemmisítette a földbizottságok állásfoglalásainak felülbírálhatóságára vonatkozó egyes korlátozó rendelkezéseket.
Simon Attila István felhívta a figyelmet arra, hogy több fontos mondatot is tartalmaz az Ab határozata, amely deklarálja: van az a jogkör, amely alapján korlátozható a tulajdonjog a tulajdonváltásnál, és ez a jogkör a földbizottságokra van ruházva.

A negatív döntésekről az államtitkárnak az volt a véleménye, hogy ezek eljárásjogi, technikai döntések. Ezeket "tiszteletben fogunk tartani, és ennek megfelelően fogjuk a szükséges jogi lépéseket megtenni" - jelentette ki Simon Attila István.

Az eredeti kormányzati jogalkotói szándék ugyanis nem a jogkorlátozásra irányult, hanem szerettek volna egy "relatíve operatív, gyors ügymenetet biztosítani" - tette hozzá. Úgy vélte, ennek hiányában az eljárás lassabbá és költségesebbé válik, de  megfogalmazása szerint "ez a demokrácia ára".

Az államtitkár jelezte: az Alkotmánybíróság által előírtak szerint alakítják át majd az eljárásrendet és magát a törvényt is. A jogalkotó azonban szeretné elérni azt, hogy a folyamat ne legyen túl nehézkes, mert érkezett már olyan kritika, hogy a föld adásvétele nagyon lassú. Simon Attila István jelezte: az Ab hétfői döntései nem gyorsítják majd az adásvételi eljárásokat.

Az MSZP szerint az Alkotmánybíróság (Ab) döntésével vereséget szenvedtek azok, akik területalapú támogatásra ácsingózva fideszes kifizetőhellyé akarták silányítani Magyarország természetvédelmi területeit.
Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón ezt arra reagálva közölte, hogy az Ab kimondta: alkotmányellenes az állami földvagyonról szóló április végén módosított törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása, mely szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek a nemzeti parkokhoz tartozó földek.
A szocialista politikus úgy értékelt: győzött a józan ész. Mint mondta, hiába próbálta Orbán Viktor miniszterelnök erőből átnyomni ezt "a gyalázatos tervet", még "a fideszes többségű Alkotmánybíróságnak is sok volt". Szerinte azok a fideszesek is győztek, akik nem támogatták szavazatukkal a kétharmados parlamenti többséget igénylő jogszabály-módosítást.
Harangozó Gábor elmondta, nincsen illúziójuk, a Fidesz eddig is trükközött és nyilván ezután is minden trükköt el fog követni, hogy átjátssza a haveroknak a természetvédelmi földeket.
Arra kérte "Orbán Viktort és az érintett barátokat", hogy ne menjenek szembe a józan ész akaratával, lássák be, a természetvédelmi földek lenyúlásába beletört a bicskájuk.
Az ellenzéki képviselő kérdésre válaszolva elmondta, ebben a formában a törvény nem hirdethető ki, de ha Fidesz trükközni akar, elképzelhető, hogy úgy módosítja a Nemzeti Földalapkezelő hatás- és feladatkörét, hogy az megkapja a természetvédelmet feladatként.