Földügyek - Kinek lesz pénze licitálni?

Nagyjából 350 ezer hektárnyi termőföldet értékesít az állam. Lesz benne szántó, gyümölcsös, nádas, legelő, halastó. Az agrártárca legfrissebb adatai szerint 102 ezren vehetnek részt az árveréseken – vélhetően ennyien vannak a potenciális földműves magánszemélyek. Más ugyanis nem vásárolhat ma földet Magyarországon. Fontos szempont a helyben lakás is. Amennyiben mind a 102 ezren földet szereznének, úgy a meghirdetett terület arra adna lehetőséget, hogy átlagosan 3,5 hektárhoz juthassanak a földművesek. Ez viszont csak átlagszám, közelebb áll a valósághoz, hogy az érintetteknek csupán a fele él a lehetőséggel. Ekkor is csupán átlagosan 7 hektárral bővíthetik a birtokaikat, ami nem nagy terület. 

A liciten csak felfelé lehet srófolni az árakat, melyek a helyi piaci árak +10 százalék szintről indulnak. Ez egyes területeken ma eléri a hektáronkénti 2-2,5 millió forintot, a gyengébb földek 600-700 ezerért szerezhetők meg. Vagyis aki csak 10 hektárt akar venni, annak is 6–25 millió forinttal kell rendelkeznie. Egyes gazdáknak van ennyi pénze, másoknak nincs, de rajtuk majd az állami Magyar Fejlesztési Bank segít – most dolgozzák ki a kedvezményes kölcsön részleteit. Ezt a hitelt bárki nyugodtan felveheti, ugyanis a törlesztőrészletet bizton fedezi a föld után kapható uniós területalapú támogatás. Vagyis az uniós támogatás fokozatosan átvándorol az állam zsebébe – 350 ezer hektár után minimum 200, de inkább 300-350 milliárd forint –, mivel ez az az összeg, amely a teljes földterület értékesítése után befolyik az államkasszába. Ezt a pénzt nem lehet adósság törlesztésére használni – hogy mire szabad, arról még nincs döntés. 

Tudni kell még az értékesítésről, hogy a licit nyilvános, de nem mindenkinek: csak földműves vehet részt rajta. Nem minden földet árvereznek el: a három hektár alatti területeket nyilvános meghirdetéseken keresztül értékesítik, míg a három hektár felettieket a megyei jogú városokban szervezendő nyilvános árveréseken kínálják. A megvásárolható földekre 20 éves elidegenítési terhelési tilalmat jegyeznek be, vagyis néhány év múlva továbbadni, arra jelzálogot vagy haszonélvezeti jogot bejegyeztetni nem lesz lehetőség. 

Érdekes kitétel, hogy a vevő csak magyar állampolgár lehet. Ezzel ugyanis eleve sértjük az uniós jogot, de még a hatályos – és a Brüsszel által vélhetően rövidesen elmeszelendő – földforgalmi törvényt is. Az ugyanis nem zárja ki az EU-tagországok állampolgárait, hanem hároméves helyben lakást és megfelelő szakképzettséget ír elő. 

Megszűrheti az érdeklődők számát, hogy jelentős, 20-25 százaléknyi önrésszel kell a vevőnek rendelkeznie, azaz hektáronként 200- 500 ezer forinttal. Ezért vélik sokan, hogy nem az igazi kisgazdaságok tulajdonosai, hanem a módosabb vevők jelennek majd meg az árveréseken, vásárolnak a hirdetmények útján.


Összeállította:
O. Horváth György