Megszorítások a Vidékfejlesztési Programban

„A Vidékfejlesztési Programot sokféleképp lehet minősíteni - a MOSZ is megtette -, de megítélésünk szerint a tényeknél jobban semmi sem minősít. Tény, hogy 2014-2020 között 300 milliárd forinttal kevesebb forrás jut vidékfejlesztésre, mint az előző ciklusban. Tény, hogy ez a csökkenés nagyrészt a magyar kormány döntése miatt következik be, mivel a társfinanszírozás mértékét – vagyis azt, hogy mennyi hazai forrást tesz az uniós források mellé – az eddigi 25%-ról, 15%-ra csökkenti. Tény, hogy ezen túlmenőn még a vidékfejlesztési források 15%-át is átcsoportosítják a közvetlen támogatásokhoz, mivel csak így tudják biztosítani, hogy a területalapú támogatás egy hektárra jutó összege ne csökkenjen.

Tény, hogy a kormány által kiemelt területként kezelt állattenyésztésre az elmúlt időszaki 250 milliárd forinttal szemben ebben a ciklusban mindössze 75 milliárd forint jut, vagyis kevesebb, mint a harmadára zuhan az ágazat támogatása. Tény, hogy ebből a csökkentett összegből, mindössze a források legfeljebb 20%-a juthat azoknak, akik az állatállomány nagy részét tartják. Tény, hogy az agrár-környezetgazdálkodásra (AKG-ra) fordítható források drámaian csökkennek, a programba bevonható terület 1,1 millió hektárról, 0,6 millió hektárra csökken. Tény, hogy a nagyobb területen gazdálkodók fele akkora AKG támogatásra jogosultak, holott a felmerülő költségeik hasonlóak.

Tény, hogy a kormányváltás óta csupán a napszámosok, a közmunkások és a külföldön munkát vállalók száma nőtt. Az adófizető legális mezőgazdasági munkahelyek száma 2014-ben 13 százalékkal volt kevesebb, mint 2009-ben. Az egyéni gazdálkodók száma pedig 3 év alatt 85 ezerrel csökkent. A Vidékfejlesztési Program jelenlegi formájában ezt a tendenciát nem tudja megállítani” – szögezi le Máhr András főtitkár-helyettes közleményében.