A hitelesség őrei - Fókuszban a földárverések

A szabályok szerint csak a területileg illetékes közjegyzők végezhetnek munkát a földliciteken, ahogy az adott településeken felmerülő közjegyzői feladatokkal is csak ők foglalkozhatnak, más területi illetékességű közjegyző csak kivételes esetben veheti át ezeket. Érd megyei jogú város, itt árverezik az összes Pest megyei és budapesti földet, ami több mint 500 földrészletet jelent. Jász-Nagykun-Szolnok megyében viszont 1200 részletről beszélünk.

A területek 40 százaléka nem kelt el, így várhatóan még 2016 tavaszáig folytatódik ez a munka. (A kormány erről a napokban határoz, de Lázár János kancelláriaminiszter már bejelentette, hogy februárban még biztosan lesznek árverések.) Érden három közjegyző van, és három földárverési bizottság működik párhuzamosan, azaz mindegyik érdi közjegyző itt tölti napjai java részét.

– Ahány árverezési bizottság, annyi közjegyző. Országszerte több mint száz kolléga dolgozik azon, hogy hitelesen regisztrálja, ami a liciteken történik. S itt szeretném tisztázni, hogy az árveréseken mit is csinál a közjegyző. Sokak szerint ugyanis mi vagyunk a felelősek azért, hogy minden a jogszabályok szerint történjen. A mi dolgunk azonban csak az, hogy hitelesen rögzítsük a jelenlétünkben bekövetkezett eseményeket, az árverési bizottság elnökének közléseit, vagyis „lefényképezzük” a valóságot, s jegyzőkönyvet adunk ki arról, mi hogyan történt. Amennyiben esetleges rendzavarás történik és az árverési bizottság elnöke annak rögzítését kéri, azt is megtesszük, de nem feladatunk például az adott földrészlettel kapcsolatos adatok ellenőrzése, erre eszközeink sincsenek.

A földrészletek árverésekre való előkészítése a Nemzeti Földalapkezelő, az árverések szakszerű lebonyolítása pedig a kormányhivatalok feladata.

Az árveréseken részt vevő közjegyzők dolga az is, hogy a licitálás előtt ellenőrizzék és dokumentálják például az árverési bizottság résztvevőinek adatait – válaszolta a Szabad Földnek dr. Böröcz Helga.

Hogy egy licitáló megfelel-e az árverezés szabályainak, nem a közjegyző feladata ellenőrizni, azt a bizottság más tagjai végzik. A közjegyző a licitről magáról csak annyit rögzít, hogy a legmagasabb árat melyik számú tárcsa tulajdonosa tette és mennyi volt a megajánlott ár. A közjegyző ekkor zárja le jegyzőkönyvét. Legalább ilyen fontos rögzíteni azt is, ha nem jelenik meg vevőjelölt az árverésen. Ekkor eredménytelen az értékesítés, de azt is lebonyolítja a bizottság, a közjegyző pedig jegyzőkönyvezi az eredménytelenséget! A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a kormányhivatal minden eredményes vagy eredménytelen árverést követően összeállítja az okiratokat. Másnap pedig kezdődik minden elölről, a többi egyéb, nem árveréssel kapcsolatos teendővel együtt.

Dr. Böröcz Helga közjegyzői irodája öt főt alkalmaz, s most társaira több munka hárul. Tud azonban több olyan kollégájáról, aki további munkatársakat vett fel, hogy a napi megszokott munkamenet is haladjon.

Pontos határidőket szab ugyanis a jogszabály feladataik elvégzésére, például egy hagyatéki tárgyalás vagy nyereménysorsolás sem maradhat el azért, mert valaki a kormány által szervezett földárveréseken dolgozik.

S hogy ezért mennyi pénzt kapnak a közjegyzők? Ezt miniszteri rendelet határozza meg: liciteken 4500 forintos órabér, 1800 forintos költségtérítés jár, s minden egyes eladott/eladatlan földrészlet licitálásáról szóló kétoldalas jegyzőkönyv után oldalanként 520 forintot számolnak fel. Azaz nem rossz pénz ez, de folyamatos a terhelés, főleg olyan rohamtempóban lebonyolított árverési sorozat esetében, mint a mostani.