Csempészkrumpli - Idén is észnél kell lenni

Az előírások alapján minden étkezésiburgonya-szállítmánynak rendelkeznie kell nyilvántartási (regisztrációs) számmal. Emellett lengyel vető- és étkezési burgonya behozatala, európai uniós forgalmazása kizárólag akkor lehetséges, ha a szállítmányt úgynevezett CMSigazolás is kíséri, ami bizonyítja, hogy a tételek mentesek a Lengyelországban elterjedt gyűrűsrothadást (Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus) okozó baktériumtól. A CMS-igazolások adatairól a lengyel hatóság értesítést küld a Nébihnek, így minden, ellenőrzött szállítmányról tudomása van az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságnak. Az újfehértói vállalkozó által lengyelként forgalomba hozott burgonyaáruk nem rendelkeztek sem lengyel növény-egészségügyi regisztrációs számmal, sem CMS-igazolással. A terméket a társaság a helyszínen csomagolta 20-25 kilós zsákokba, azonban azok forgalmáról és kiszereléséről szintén nem vezettek nyilvántartást.

Hogy miért veszélyes ez a kertészkedőkre nézve? Azért, mert például az így átcsomagolt krumpliból akár ki is válogathatják a kicsi gumókat, melyeket aztán kilós, félkilós kiszerelésben akár vetőgumóként is árusíthatnak. Ezt jutányos áron – de az étkezési burgonyához képest legalább kétszer-háromszor nagyobb haszonnal – piacokon értékesíthetik is, így aztán egy esetleges betegséget hordozó krumplitétellel szinte örökre megfertőzhetjük kertünket. Szinte nincs háziasszony, aki ne találkozott volna vele az utóbbi években: a kívülről semmi bajt nem mutató krumplit felszelve a héj alatt 1-2 centire barnás, körkörös elváltozást látni – ha megfőzzük, nem puhul meg, ehetetlen az egész.

Veszélyes az így eladott burgonya apraját vetőgumóként használni. A kertünkben is fertőződhet a burgonya, csak nagyon kevés olyan rezisztens fajta van, melyet magunk termesztve, vetőgumót is fogva a következő évben sikeresen termeszthetünk. Érdemes kicsit több pénzt adni a magyar fémzárolt vetőburgonyáért.