Nem volt jég az aratáshoz

A Balatonon tervezett 2550 hektárnak csak a negyedén végezték el a vágást. Mindössze a nád egy részét lehet felhasználni, a többi nem jó tetőfedésre, nádszövet, nádpalló készítésére. Hasonló a helyzet más tavakon is, így most azok jártak szerencsével, akik a mocsarak, tocsogók, nedves területek, tehát nem mély vizek mellől szoktak nádat aratni.

S ha netán lenne még jó jég, akkor sem vághatnák már a nádat az aratók, ugyanis a korán költő madárfajoknál megkezdődött a fészkelés vagy a nász, a védett területeken tilos megzavarni a madarakat.

Egyesek cáfolják, de sokan állítják, hogy a nádvágás a vízfelületeknek is kedvez, az elmaradása pedig akár károsíthatja is azokat. A madarak jobban szeretik a többéves, beállt, sok korhadó-rothadó részt is tartalmazó sűrű nádast, viszont magának a nádnak nem tesz jót a vastag, avasodó, rohadó korhadék kialakulása, sokszor ezért pusztul ki, foltosodik meg az addig egybefüggő nádas. Ezért szokták a nádat sok helyen vágni, égetni – bár az utóbbi ma már szinte mindenhol tilos.