Nincs pánikra ok, de…

Júliusban még enyhén csökkent, de az előző hat hónapban rendre emelkedett az árindex. A FAO jelentése szerint augusztusban a szemes terményeket kivéve drágult az összes alapvető élelmiszer-alapanyag. Különösen a sajt és a pálmaolaj ára emelkedett, a búza, kukorica és rizs ára viszont csökkent az optimistább termelési kilátásoknak köszönhetően. Az ENSZ szakosított szervezetének előrejelzése szerint idén 2566 millió tonna gabonát takaríthatnak be szerte a világon, az előzetes becslésekhez képest 22 millió tonnával többet. A növekedést a világszerte kiemelkedő búza- és az inkább csak az amerikai piacon felfutó kukoricatermésnek tulajdonítják a szakértők. Ugyanakkor lényegében változatlan szinten marad a gabona iránti kereslet, élén a kukoricával és az alacsonyabb minőségű takarmánybúzával. A gabona árindex augusztusban 3,0 százalékkal 143,6 pontra csökkent az előző havi 148,1 pontról, a többi négy alapvető élelmiszer alapanyag nemzetközi ára viszont a júliusi megtorpanás után belehúzott augusztusban.

Új szelek fújnak a tej és tejtermékek nemzetközi piacán is, ez tükröződött a tejtermék árindexen, amely 8,6 százalékkal 154,6 pontra nőtt. Az Európai Unióban csökkent a tejtermelés, és visszaesett a csendes-óceáni térség várható exportpotenciálja is.

A növényi olajok ára 7,4 százalékkal emelkedett, mert a pálmaolaj erősen drágult. Utóbbi arra vezethető vissza, hogy a vártnál kisebb malajziai termés és a szűkös raktárkészletek mellett növekedett a kínai, az indiai és az uniós importigény.

A cukorárindex 2,5 százalékkal 285,6 pontra, közel hatéves csúcsra emelkedett, majdnem megduplázódott a tavaly augusztusi 163,2 pontról. Szakértők e mögött az erősödő brazil valutát, továbbá az inkább hazai piacokon értékesített termény miatti szűkülő exportpiacok együttes hatását sejtik.

A húsfélék ára alig változott, a júliusi 161,7 pontról 162,2 pontra nőtt, míg tavaly augusztusban még 170,8 ponton állt.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint a FAO a mezőgazdaságnak a 2016 és 2025 közötti időszak kilátásairól készített, júliusban közzétett jelentésében még azt jósolta, hogy stabilak lesznek az árak, mert lassabban növekszik majd az élelmiszerek iránti globális kereslet, miközben a mezőgazdasági termelékenység emelkedésének és a vetésterületek enyhe bővülésének köszönhetően fedezni tudják az igényeket.