Százmilliárdok hiányoznak

Bár még tavaly augusztusban
elfogadták a Vidékfejlesztési
Programot, az idén már biztosan
nem lesz belőle kifizetés – ismerteti a
lesújtó helyzetet Nagy Tamás, a
MOSZ elnöke. A pályázatok menet
közben több mint 150 módosításon
estek át – ember legyen a talpán az a
gazda, aki lépést tud tartani a változásokkal.
Összesen 68 támogatási
célt határoztak meg, de ebből mind
ez idáig csak 37-et hirdettek meg.
Nem írták ki például az erdészeti
támogatásokat, illetve a minőségi
rendszereket érintő pályázatokat
sem. Így valószínűleg az idénre tervezett
200 milliárd forintnyi támogatási
összeget nem fizetik ki. – Volt
gazda, aki januárban adta be a
pályázatát a beruházási támogatásra,
ám döntés még mindig nem született.
Így szinte biztos, hogy az őszre
tervezett ültetvénytelepítések nem
valósulhatnak meg, legalábbis azoké,
akik a támogatási összegből tervezték
létrehozni azokat – magyarázza
Nagy Tamás. A MOSZ elnöksége
felhívja a figyelmet, hogy a gazdák
számára – a pályázatokat illetően –
fontos lenne a szaktanácsadás is, ám
erre 2017-ig biztosan várniuk kell,
mivel a szaktanácsadók képzése sem
indult még el.
Az elnök szerint nemcsak a pályázatok
körüli bizonytalanság és a
kifizetések csúszása a probléma,
hanem az is, hogy a rendszer rendkívül
bonyolult, a pályázás igencsak
nehézkes. Gond az is, hogy a kormány
több céget, gazdát hátrányosan
különböztet meg. Az elnök elmondása
szerint az agráriumban tevékenykedő
több cégről és társaságról
tudnak, amelyek csak azért nem
pályáznak, mert tudják, hogy úgysem
kapnak támogatást. Ezért sokan
inkább bankhitelt vesznek föl,
mondván, még ha ez kedvezőtlenebb
is, legalább biztosan a pénzükhöz
jutnak, tudnak vele előre számolni és
tervezni, így a beruházásokra is jut
erő.
Habár a kormány sikerként könyveli
el, hogy a támogatásokra többszörös
a túljelentkezés, Nagy Tamás
szerint igencsak problémás, hogy az
állattenyésztés fejlesztésére nagyon
kevés pénz jut: 70 milliárd forint,
míg a 2007–2013-as ciklusban ez az
összeg 280 milliárd forintra rúgott.
Nem meglepő, hogy 2016-ban a beérkezett
igények meghaladják a 200
milliárd forintot.
A MOSZ vezetősége nem optimista
a jövőre nézve sem, hiszen 2020
után jelentős változásokra kell számítani
az agrártámogatásban.
A mostani, 2014–2020-as ciklus
után a mainál versenyképesebb
európai
agrárium kialakítása az unió
célja. Ehhez pedig a magyar gazdáknak,
termelőknek is alkalmazkodniuk
kell, már csak azért is, mert jelentős
mértékben függünk attól,
mekkora támogatás jön az uniótól.
A MOSZ szerint a gördülékenyebb
pályáztatáshoz fel kellene oldani
a hivatalok közötti koordinációs
problémákat. Túl sok a hivatal a pályázatok
elbírálásában – például a
Földművelésügyi Minisztérium, a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Hivatal, a Széchenyi 2020 pályázati
hivatal –, ezért húzódnak az ügyek.
Ahhoz pedig már az oktatásban is
jelentős változásokra lenne szükség,
hogy a jövő generációja versenyképes
mezőgazdaságot hozhasson létre
Magyarországon. Nagy Tamás szerint
az elmúlt negyedszázadban a
helyzet e téren csak romlott, a mai
mezőgazdasági oktatás bizony hagy
kívánnivalót maga után. Nem segít a
helyzeten a gyorstalpalóként számon
tartott aranykalászos tanfolyam sem.