Új vírus közelít határainkhoz - Meglepő gyorsasággal jutott Afrikától idáig

Nálunk ugyan még nem jelent meg a szarvasmarhák és bivalyok bőrcsomósodáskórja, azonban bármi ellen – így a fertőző betegséggel szemben is – védekezni csak úgy lehet, ha ismerjük annak lényegét. A kór 2013 előtt Afrikában és a Közel-Keleten fordult elő, de az utóbbi három évben már Törökország, Görögország, Bulgária, Albánia, Koszovó, Montenegró, Szerbia területén is megjelent.

Okozója az LSDV-vírus (a bőrcsomósodáskór angol neve után: Lumpy skin disease vírus), melyet a fertőzött állatok vérszívásával elsősorban ízeltlábúak, szúnyogok, kullancsok, legyek terjesztenek. Ritkábban a fertőzött szarvasmarha nyálával, orrváladékával, az ezekkel szennyezett takarmánnyal, ivóvízzel, tejjel, ondóval, a bőrről leváló pörkökkel a betegség állatról állatra közvetlenül is terjedhet. A vérszívó rovaroknak kedvező meleg, csapadékos idő a vírus terjedését felgyorsíthatja, de ennél is nagyobb szerepe lehet az illegális állatforgalomnak.

A betegség tünetei attól is függnek, hogy friss fertőzésről vagy régebbi folyamatról van-e szó. Az előbbinél az állat lázas, bágyadt, levert, étvágytalan, szeme és orra rendszerint váladékozik. Míg az utóbbinál észleljük a betegség elnevezését is adó elváltozásokat: a fejen, nyakon, háton, a lábakon, sőt a tőgyön is 2-5 centiméter átmérőjű csomók jelennek meg, melyek később „kiszáradnak”, elhalnak, a pörkök leválnak, hegesednek. Az állatok a lábak vizenyős beszűrődése miatt nehezen mozognak, gyakori a testsúlyvesztés, teheneknél a tejtermelés akár a felére is lecsökkenhet. Nem ritka a szövődményes tüdőgyulladás, a tőgygyulladás, vetélés is előfordulhat. A fiatalabb állatok érzékenyebbek. Mivel a fertőzött állatok nem mindegyikén alakul ki bőrcsomó, forduljunk állatorvoshoz akkor is, amikor még csak viselkedésváltozást (bágyadtság, étvágytalanság) vagy lázat észlelünk.

Csak a szarvasmarhák és a bivalyok betegszenek meg, az emberre sem a fertőzött állat, sem az abból esetlegesen előállított élelmiszer nem jelent veszélyt, azonban a gazdasági károk jelentősek. Fertőzöttség esetén hatósági intézkedések történnek: állami kártalanítás melletti kiirtás, a bekerülést, illetve esetleges továbbterjedést érintő járványügyi nyomozás, fertőtlenítések, védő- és megfigyelési körzetek kialakítása, élőállatés termékforgalmazás korlátozása, védőoltások elrendelése.