2017: 9 százalékos lesz a vállalati nyereségadó - Mi van a háttérben?

A szerdai kormányülésen a nemzetgazdasági miniszter előterjesztésére és a munkaadókkal tartott korábbi egyeztetések alapján döntöttek az adómérséklésről  – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Budapesten rendezett Regionális Digitális Konferencián. Elmondta, a minimálbér-emeléssel kapcsolatban azt kérte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy „menjen el a falig, amit még a vállalkozók képesek elviselni, olyan magasra próbálja felvinni a magyar minimálbért”. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a társasági adókulcs csökkentése nyomán 145 milliárd forint marad a vállalkozásoknál, az adókulcs csökkentésével a legkedvezőbb adózási feltételeket nyújtaná Magyarország az Európai Unióban. Elemzők inkább 170 milliárd adókiesést említenek, ugyanakkor megjegyzik, hogy sok - eltitkolt jövedelem is kifehéredhet, ami adóbevétel-növekedéssel is járhat. Nem mellesleg megjegyzik, hogy akár nagy termelőbefektetéseket is vonzhat hazánkba a már-már off shore szintet elérő  nyereségadó-mérték.

Varga Mihály hozzátette: reményeik szerint ezt a javaslatot el tudják fogadtatni a munkaadókkal és munkavállalókkal való péntek délelőtti tárgyaláson. A kormányzat le szeretné zárni a tárgyalásokat a héten, hogy a jövő héten be tudja nyújtani a parlamentnek a tervezett javaslatokat. Ezzel reális lehetőség nyílna arra, hogy már január elsejével életbe lépjenek a módosítások, ami jó alapot teremtene arra, hogy a gazdasági növekedés a mostani 2-3 százalékos nagyságrendről 3-5 százalékos tartományba emelkedjen – mondta a miniszter. Kérdésre válaszolva elmondta: a költségvetésen a kormány számításai szerint nem kell módosítani, a 200 milliárd forintos tartalék elegendő kell hogy legyen - számolt be az MTI.

Nem a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége érte el a társasági nyereségadó csökkentését, de azt nem mondom, hogy nem örülünk neki – ezt Dávid Ferenc mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A VOSZ főtitkára szerint ez egy brutális adócsökkentés, hiszen 500 millió forint feletti nyereségnél 19-ről 9 százalékra csökken az adó. A szakember elmondta: ez komoly lemondással jár, miközben zajlanak a bértárgyalások is, és felmerül a kérdés, hogy miért nem egyeztet a kormányzat erről a vállalkozókkal.

Hozzátette: több mint 500 ezer vállalkozás van Magyarországon, ezek közül nagyon keveset, mindössze 1100-at érint jelentősen ez a változás, kérdés, hogy mi lesz a többiekkel. A magyar gazdaság nagy részét ez teljesen hidegen hagyja, az lehet, hogy ez vonzó lehet a beruházók számára, azonban sokan nem lesznek ennek nyertesei – fogalmazott. Dávid Ferenc kijelentette: a versenyszféra nélkül történt meg ez a lépés, kérdés, hogy ez hogyan hat a járulékcsökkentésre, valamint a béremelésre, amelybe belerokkanhatnak a kis- és középvállalkozók. A VOSZ főtitkára hangsúlyozta: ahol a minimálbéresek és a garantált bérminimumosok aránya 25 százalék, ott a járulékcsökkentés kompenzálja az emelést.

A szakember elmondta: a legértéktelenebb munkaerő ára 15-25 százalékkal emelik, ez elviszi a járulékcsökkentés hatásait, a képzettebb munkaerőre már nem marad pénz. Hozzátette: az elfogadhatatlan, hogy a tapasztalt munkaerő nem kap egy fillért sem, aki meg besétál az ajtón, az rögtön 15-25 százalék emelést kap. Arra is forrást kell biztosítani a kormányzat részéről, hogy a képzett munkaerő is kapjon emelést, nem pedig egyoldalúan lecsökkenteni a nyereségadó kulcsát – magyarázta.

Dávid Ferenc szerint most a nagyokat és a multikat preferálja a kormány, akik viszont a legnagyobb bajban vannak, a kis- és középvállalkozásokat cserben hagyják. A VOSZ főtitkára elmondta: abban is lehet reménykedni, hogy a járulékcsökkentés mértékét is növelik, de ennek az esélyei ezután a lépés után csökkentek. Hozzátette: sorrendek vannak, amíg Magyarországon az összes munkavállalóknak a kétharmadát a kkv-k foglalkoztatják, addig őket kellene először megsegíteni. A külföldi tőke számára ez a csökkentés csáberő lehet, de sok hazai munkahely is bedőlhet ezután – vélekedett.