Untatta a haldoklás - Utolsó mondatok, amelyek szállóigévé váltak

FRIDA KAHLO viharos életet élt, a mexikói festőművésznek teste-lelke fájt – nyílt házassága, szeretői, meddősége, betegségei miatt. 1954. július 13-án ment el; bár az orvosok tüdőembóliát állapítottak meg, naplója néhány bejegyzése alapján nem zárható ki az öngyilkosság sem. Így búcsúzott: „Remélem, hogy ez az utazás tele lesz boldogsággal, és nem kell soha többé ide visszatérnem.”


WINSTON CHURCHILL brit politikus 1965. január 24-én hunyt el Londonban. Lenyűgöző személyiségének mítoszát maga is jócskán táplálta (például erősen eltúlozta alkoholfogyasztási szokásait), szellemes aforizmák tucatjait hagyta az utókorra. Élete vége felé több agyvérzést is kapott, végül kómába esett, amiből többé nem ébredt fel. Utoljára, hamisítatlan stílusában, ennyit mondott: „Úgy untat ez az egész.”


GEORGE S. PATTON tábornok, az amerikai hadsereg szókimondó fenegyereke megosztotta a közvéleményt, nem csoda, ha haláláról ma is tucatnyi konspirációs teória kering. 1945. december 9-e ködös reggelén vadászni indult Hobart Gay vezérőrnaggyal, amikor kocsijuk összeütközött egy teherautóval. Bár nem tűnt súlyosnak a baleset, Patton mégis kétségbeejtő állapotba került: nem tudta mozgatni a végtagjait. Kórházba szállították, ám a látványos javulás ellenére 11 nappal később belehalt sérüléseibe. Utolsó szavait közvetlenül a baleset után intézte Gayhez: „Rohadt dolog így meghalni!”


OSCAR WILDE irodalmi munkásságát áthatja a szépség imádata és a remek esztétikai érzék – élete végén mégis betegen és elszegényedve, egy olcsó párizsi hotelban kellett laknia. A botrányairól is ismert ír költő-drámaíró az utolsó napon, 1900. november 30-án itt sem vesztette el zseniális humorérzékét: „Gyűlölöm ezt a tapétát! Kettőnk közül valakinek mennie kell!”


GEORGE BERNARD SHAW Nobel-díjas író-drámaíró világszerte megismerszik jellegzetes szakállas figurájáról, sziporkázó aforizmáiról és szellemes, gunyoros mondásairól. Vegetáriánus életmódjának tulajdonította, hogy 94 éves koráig szellemileg és fizikailag is friss maradt. Felesége halála után vidéki birtokára vonult vissza, itt halt meg 1950. november 2-án, egy biciklibaleset következtében. Shaw szerint: „Meghalni könnyű, a komédia nehéz!”


HUMPHREY BOGART nem vetette meg az alkoholt: a jóképű színész egész életében keményen ivott és dohányzott. 1955-ben nyelőcsőrákot diagnosztizáltak nála, amit Bogart titkolt a közvélemény elől, és sokáig nem volt hajlandó kezeltetni magát. Sem a sebészek, sem a kemoterápia nem segíthetett rajta, rákos áttétek képződtek az egész testében, 35 kilóra fogyott. 1957. január 14-én hunyt el, de szarkasztikus humorát az utolsó napjaiban sem veszítette el: „Nem lett volna szabad áttérnem a whiskyről a Martinire.”


MARLENE DIETRICH hivatalosan szív- és veseelégtelenségben halt meg 1992. május 6-án Párizsban, de barátai szerint valójában an?- nyira megelégelte a tehetetlenséget, hogy altatótúladagolással végzett magával. A német színésznő – aki a harmincas-negyvenes években a végzet asszonyaként hódított a filmvásznon – életének utolsó szakaszában egyre nehezebben mozgott, először kerekes székbe kényszerült, majd ágyhoz kötött, fekvő beteg lett, félig megvakult és megsüketült. Amikor magántitkára úgy látta, közeledik a vég, papot hívott a 90 éves sztárhoz. Ám Marlene e szavakkal utasította vissza az utolsó kenetet: „Miről kellene önnel beszélnem? Randevúm van a főnökével.”


VOLTAIRE egész életében ateistaként élt. A francia filozófus-író 83 évesen, amikor halálos ágyán feküdt, állítólag könyörgött, hogy hagyják magányosan meghalni. Azonban 1778-ban senki nem halhatott meg úgy Párizsban, hogy ne kapta volna meg az utolsó kenetet, úgyhogy papot hívtak hozzá. A pap arra kérte, tagadja meg a sátánt, mire Voltaire: „Barátom, nem alkalmas az idő, hogy éppen most szerezzek ellenségeket.”


FRANCISCO „PANCHO” VILLA
Mexikó történelmének híres-hírhedt alakja. A forradalmár banditának 1915-ben kezdett leáldozni a csillaga, átruccant a határ túloldalára, amerikai településeket fosztogatott. Amikor néhány amerikai állampolgárt is megölt, hajtóvadászatot indítottak ellene, eredménytelenül. Villa azonban belefáradt a menekülésbe, és alkut kötött a szövetségi kormánnyal: visszavonul a harcoktól, ha cserébe békén hagyják. 1920-ban létrejött az alku, ám Villa nem érte meg a békés öregkort, 1923. július 20-án ismeretlen tettesek a kocsijában lelőtték. A mexikói legenda érezte, hogy illendő lenne valami magasztos gondolatot hagyni az utókorra, de miután semmi nem jutott az eszébe, végül e szavak hagyták el utolsóként száját: „Ne engedjétek, hogy így legyen vége. Mondjátok nekik azt, hogy mondtam valamit...” KARL MARX német filozófus-közgazdász, a kommunista munkásmozgalom atyja hurutos megbetegedés szövődményeiben hunyt el 1883. március 14-én Londonban. Amikor aggódó bejárónője megkérdezte tőle, hogy kíván-e utoljára valamit mondani, Marx elűzte: „Menjen innen! Az utolsó szavak olyan bolondoknak valók, akik életükben nem mondtak még eleget.”