Egy kiló alma 6333 forintunkba került! Botrány, vagy siker?

- Eredményesen zárult az almafogyasztást népszerűsítő héthetes kampány, az akció ideje alatt rendezvényeken és az áruházakban hat tonna alma fogyott - közölték a szervezésben és lebonyolításban részt vevő szervezetek és cégek képviselői minapi sajtótájékoztatón. Az akciót finanszírozó Agrármarketing Centrum a kampányra bruttó 38 millió forintot költött. (Azaz egy eladott kilónyi almára 6333 forint marketing támogatás jutott, s egy nap alatt a hét üzletlánc 122,5 kiló akciós almát tudott értékesíteni összesen!) A fogyasztásnövelést célzó intézkedésekre szükség lenne, mert 25 év alatt Magyarországon az egy főre eső fogyasztás a felére, évi 15 kilogrammra csökkent. A  magyar lakosság mintegy harmada nem fogyaszt napi rendszerességgel gyümölcsöt, nem csak almát, egyáltalán semmiféle gyümölcsöt. Magyarországon mintegy 7500 termelő évente 500-800 ezer tonna almát termeszt a gyümölcs-termőterület harmadán, mintegy 30 ezer hektáron.

Az idén összesen 480 ezer tonna almát szüreteltek le a termelők, ebből mintegy 120 ezer tonna volt az étkezési alma - tájékoztatta az MTI-t az újfehértói központtal működő Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Ékasz) elnöke. Takács Ferenc elmondta, hogy a termés gyenge közepesnek minősült, elmaradt a 2015-ös 520 ezer tonnától, s a 2014-es 900 ezer tonnás legutóbbi évtizedes csúcsnak nem sokkal haladta meg a felét. A nagyobb termőterületek közül Zala megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középső részén a tavaszi fagyok, míg a szatmári erdőháti térségben, Csenger környékén a júniusi jégverések tizedeltél meg a termést.

A 120 ezer tonna étkezési alma mellett a feldolgozók mintegy 360 ezer tonna gyümölcsöt vásároltak fel a termelőktől. Az idén két feldolgozó külföldről is hozott be almát, valamivel több mint 15 ezer tonnát. Takács Ferenc kiemelte, hogy a hazai termésből a hűtőházakba betárolt étkezési alma elegendőnek látszik a téli-tavaszi ellátáshoz. A hazai üzletek kínálatában ott van a külföldi alma is, főként a Lengyelországból behozott. Lengyelországban az elmúlt öt évben 25 ezer hektár korszerű, intenzív termesztésű almafajtákat telepítettek, nagyjából annyit mint a jelenlegi magyar ültetvények nagysága, beleértve a korszerű és a korszerűtlen kerteket is. A lengyel almásokban az idén már 4,2-4,5 millió tonna alma termett, az európai 12 millió tonnás össztermésnek a harmada. Magyarországon sürgősen célirányos ágazatfejlesztési intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar alma megtarthassa piaci versenyképességét a jövőben.

Az almát népszerűsítő akcióban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Agrármarketing Centrum, a Földművelésügyi Minisztérium, a FruitVeB, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és hét kereskedelmi áruházlánc közösen népszerűsítette a magyar almát.


A hazai termelőket, piacot és fogyasztókat egyaránt védik a sorozatos élelmiszer-biztonsági akciók. Az ellenőrök az elmúlt időszakban kiemelten figyeltékaz almaforgalmazást: a vizsgálatok a minőségre, a jelölésre, a nyomon követhetőségre és az élelmiszer-biztonsági követelmények betartására egyaránt kitérnek. Eddig 342 tételt - 275 belföldit és 67 külföldit - vizsgáltak meg. Az ellenőrök 22 tételt kifogásoltak, és 800 ezer forint bírságot szabtak ki.