Módosult a földtörvény!

A vegetatív szaporítóanyag jelenti a magyar szőlő- és bortermelés, gyümölcstermesztés alapját, illetve nagyban hozzájárul a hazai dísznövény-, zöldség- és gyógynövény-termesztéshez is. A NAK a vegetatív szaporítóanyagot előállító szőlő- és gyümölcsfaiskolák, illetve vetőgumó-termelők jelzése alapján kezdeményezte a vetőmag-előállításhoz hasonló földhasználati lehetőségek biztosítását a vegetatív szaporítóanyag termelésben – írja a NAK közleménye. A vegetatív szaporítóanyag előállítás a vetőmag-termeléshez hasonlóan speciális művelési-, gondozási- és területigényei vannak, melyek teljesíthetősége a törvény mostani módosításával lényegesen egyszerűbb lesz. A faiskolákat – legyen szó szőlőoltvány és a gyökérnemes dugvány iskoláról, gyümölcs-, díszfa-iskoláról, vagy más vegetatív részek szaporításáról – minden évben új területre kell telepíteni, és optimális esetben ugyanarra a területre legalább 4-5 év pihentetés után ajánlott újra iskolázni. Ellenkező esetben beállhat a terület úgynevezett talajuntsága, ami jellemzően a szaporítóanyag növekedési és növény-egészségügyi problémáit okozza. Az ilyen fáradt talajon nem fejlődik, növekszik a szaporítóanyag a fajtára jellemző elvárható mértékben, vagy gyengén fejlett lesz, és így nem felel meg a szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról szóló jogszabályokban előírt minőségi követelményeknek.

Mindezek figyelembevételével kiemelten fontos szakmai követelmény, melyet támogat a jogszabályváltozás, hogy a vegetatív szaporítóanyag termesztők évente válthassák a faiskoláik helyét és az iskolát minden évben olyan területre ültethessék ki, ahol lehetőleg öt éven belül nem volt előtte hasonló növényfaj.