Gazdálkodj okosan!

Hozzászoktunk, hogy okos a telefonunk, a tévénk, s ilyen eszközökkel akár már magunk is elemezhetjük otthon a vérnyomásunkat, a vércukorszintünket. De mitől „okosodik” az agrárgazdaság? A digitális technikától? A precíziós gépektől? A munka automatizálásától? Mindtől, persze. Ám leginkább – mondják a szakértők – az adatok révén. Ebben a világban ugyanis mindent mérünk. A legújabb nyersanyag az adat, amely komoly hasznot hajt, ha felszínre hozzuk az összefüggéseit.

Úgyhogy soroljuk csak nyugodtan a mezőgazdasági „haszongépek” közé már az okoseszközöket is. Mondunk is rá példákat.

Magyar találmány a digitális szőlőszonda: kimutatja a peronoszpóra vagy a lisztharmat jelenlétét a tőkéken. Ha bajt észlel, e-mailben küld vészjelzést a gazdának. Különféle érzékelők – szenzorok – az állatok állapotát is fürkészhetik: már van fülbe és lábra rakható krotália, amely figyeli az állomány egészségmutatóit.

Ha gondot érzékel, a gazdát riasztja az okostelefonján. Így rögtön kiszűrhető a beteg jószág.

Épp ez a lényeg: a „smart farm” bármely eszköze azonnal elemzi az adatokat, amivel gyorsabb reakcióra, probléma esetén beavatkozásra készteti a gazdálkodót.

Bánházi Tamás professzor, az okosfarmrendszerek nemzetközi kutatója szerint a gazdálkodásban is adatsorok versenyeznek – akkor is, ha például a tejhozamokat vetjük össze. Sőt gyakran még a termésveszteségnek is az az oka, hogy a termelőnek nincs elegendő adata a megfelelő döntéshez.

– Tradíciók alapján a gazdák mindig ugyanúgy döntenek, miközben folyton jobb eredményt várnak. Ez lehetetlen. Meg kellene érteni, hogy a hagyományos gazdálkodást előbb-utóbb mindenhol a precíziós váltja fel, amely az adatokat veszi alapul. Ezek ugyanis a gazdaságok valós helyzetét mutatják, márpedig ehhez kell alkalmazkodni a különböző döntésekkel – magyarázza Bánházi Tamás.

Nem mellesleg: Nyugaton a föld néhol már 20-30%-kal is többet érhet, ha a gazda eladja mellé a hozam- és klímatérképet, a talajadatokat, egyéb paramétereket, amelyeket évek alatt gyűjtött össze a gazdálkodás fázisairól.

Az adat nyilván nem helyettesíti a vetőmagot, miképp a gazda helyét nem veszi át egyetlen digitális eszköz sem. De a műszerek állandó segítő munkatársként beválhatnak: információkat tárolnak, számolnak, következtetnek, ezek alapján tanácsokat is adnak, hogy mit kellene tenni az adott helyzetben.

Nem véletlen, hogy a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (Megfosz) is így gondolkodik: ahogy átalakul az eszközpark, úgy változik a mezőgépészek feladata is. Erre készíti fel őket a szövetség új képzési programja, s a változás felértékelheti az agrárgépészképzést, a szakmát is. A modern technológia használata a pályaválasztásnál rendkívül fontos szempont a fiatalok számára, megtartóerő lehet vidéken is.

Bánházi professzor megjegyzi, az új gazdálkodási szemlélet nem függ a kortól: az idősebb nemzedékek változtatási és újító képessége – a fiatalokéhoz képest – gyakran erősebb. Az agráriumban is.