Ekeszarv helyett applikáció

A tanácskozáson a földművelésügyi minisztérium munkatársa elmondta: a rendszerváltás után önállósodott gazdálkodók tömegesen érik el a nyugdíjas kort. Ők főként kárpótlással szereztek javakat, s éveken belül dönteniük kell birtokuk sorsáról. A családi gazdaságok utódlása kicsit könnyebb, ám másoknál komoly dilemma, hogy mi legyen a földdel, jószággal, géppel.

Vajon ez az életforma mennyire tetszik a fiataloknak? Tény: a gazdák harmada 65 évnél öregebb, csak 6 százalék a 35 évnél fiatalabb.

Igaz, némileg nőtt a 35–54 évesek aránya. A fiatalok egy részét nyilván megmozgatta az állami földárverés és az uniós támogatás: a 40 év alattiak vették meg a területek 38%-át (46,3 ezer hektár), másrészt pedig az ifjú termelők összesen 8,34 millió eurónyi támogatást vehetnek igénybe 2020-ig.

Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy az idei tanévben az előzőhöz képest 13 százalékkal csökkent az agrárképzésre felvett hallgatók száma. Ez magyarázható azzal is, hogy a kezdő mérnök havi nettó átlagjövedelme 150 ezer forint körüli. Már ha egyáltalán el tud helyezkedni. Pedig a nemzedékváltás nem csupán kor, de tudás kérdése is. A természet törvényein túl ismerni kell az infokommunikációs technikát, agrárgépet, adatbázist is. Nem mellesleg: a legtöbb egyetemnél hiányzik az eszközháttér a modern technológiák elsajátításához – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet felméréséből.

A 28 éves orosházi gazda, egyben végzős informatikus Hartman Gábor tréfásan megjegyezte: „Nyilván már nem az eke szarvát fogjuk a földeken, hanem letöltjük az okostelefon irányító applikációit.” Gábor hatéves korától ül a traktoron, már a szépapja is művelte a földet. De nem elegendő a gének ragaszkodása a hektárokhoz:

– A tapasztalatot és a digitális tudást egybe kell oltani, hogy sikeresebbek legyünk. Egyre több gazda felismeri, hogy a gazdálkodáshoz éppúgy elengedhetetlen az információs beruházás, mint a lóerő.