A feketepiac felér egy természeti katasztrófával

Már júliustól öt százalékra csökkentené a zöldség-gyümölcs áruk áfáját a terméktanács. A FruitVeb úgy véli: a feketekereskedelem megmételyezi az ágazatot, az öntözés hiánya pedig évente többszörös kárt okoz, mint a fagyok és a jégesők együttvéve.

GazdanetO. Horváth György2017. 03. 12. vasárnap2017. 03. 12.

Kép: Napkor, 2014. szeptember 22. Egy mezőgazdasági idénymunkás golden almát önt pótkocsira Tudlik Tamás őstermelő almáskertjében a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Napkor határában 2014. szeptember 22-én. MTI Fotó: Balázs Attila, Fotó: Balázs Attila

A feketepiac felér egy természeti katasztrófával
Napkor, 2014. szeptember 22. Egy mezőgazdasági idénymunkás golden almát önt pótkocsira Tudlik Tamás őstermelő almáskertjében a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Napkor határában 2014. szeptember 22-én. MTI Fotó: Balázs Attila
Fotó: Balázs Attila

A januári 123,4 milliárd forintos államháztartási többlet 17 éve a legkedvezőbb, így a kormány nemes gesztust tehetne, és már júliustól öt százalékra mérsékelhetné a zöldség-gyümölcs 27 százalékos általános forgalmi adóját, az áfát – mondta a Magyar Hírlapnak a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke. Ledó Ferenc hangsúlyozta: ha kilónként hétszáz forintot kóstáló paprikát veszünk alapul, akkor sokan úgy gondolják, kilónként csaknem kétszáz forintért már érdemes kockáztatni, és feketén adják el a terméket. Ez megmételyezi az ágazatot.

Az áfacsökkentés révén ez már nem érné meg. Ráadásul több maradna a termelőnél, magasabbak lennének a termelői árak, abból pedig ki lehetne sáfárkodni az élőmunkaigényes ágazat minimálbér-emelés miatt jelentősen megnövekedett költségeit is. A terméktanács azt is el tudja fogadni, ha a zöldség-gyümölcs termékek áfáját 2018. január elsejétől szállítják le öt százalékra. A FruitVeb olyan adózási változást is sürget, méghozzá lengyel minta alapján, ahol az egyes alágazatok, például a gyümölcstermesztők egységesen adóznak, a beruházásaikat pedig leírhatják az adóterhekből.

Ledó Ferenc áldatlan állapotnak tartja, hogy a gyümölcsültetvények mindössze huszonöt százalékát öntözhetik rendszeresen, ennek hiánya többszörös kárt okoz évente, mint a fagyok és a jégesők együttesen. A terméktanács elnöke szerint így nem lehet biztonságosan termelni, ezért fordulhat elő, hogy az éves termésátlagok között 25-30 százalékos különbségek is előfordulnak. Szerinte gyakorlatilag lehetetlen vízjogi engedélyhez jutni jelenleg, nemcsak a tetemes költség okán, hanem a szükséges dokumentációk beszerzése miatt is, van, aki már két éve vár erre.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a minap azt mondta: fejleszteni kell a zöldség- és gyümölcstermesztést, és legalább negyvenszázalékosra kell emelni a termelői szerveződések arányát a kertészeti ágazatban.

Az Európai Bizottság 2014-es kimutatása alapján a termelői szervezetek forgalmi részesedése Magyarországon a húsz százalékot közelítette meg, miközben az EU átlaga a 45 százalékot súrolja. Az ágazati stratégia szerint a mostani 2,5 millió tonnás zöldség- és gyümölcstermelés egymillió tonnával emelkedhet. A zöldségtermesztés termésátlaga 35 százalékkal, míg a gyümölcstermesztésé 70 százalékkal nőhet a tárca tervei szerint, a termesztésben további nyolcvanezer, a feldolgozóiparban pedig húszezer új munkahely is létrejöhet.

Ledó Ferenc szerint a termőrügyek állapota alapján jelenleg szép év elé nézhet az ágazat. Tavaly is így volt, de az áprilisi–májusi fagyok elvitték a termés harminc százalékát. Bizakodásra ad okot most az is, hogy a szerződéskötések száma nőtt a csemegekukorica és a zöldborsó tekintetében is. Úgy tűnik, hogy görögdinnyével kisebb területen foglalkoznak majd ebben az évben, ám ipari paradicsomból – a feldolgozói kapacitásbővülésnek köszönhetően – harmincszázalékos termésbővülés várható.

Ezek is érdekelhetnek