Kinek higgyünk? Átvertek, vagy átvernek?

A vizsgált 96 pár hazai és külföldön vett élelmiszer, sör és állateledel 70 százalékában talált eltérést a legutóbbi vizsgálat. Igaz ezek szinte minimálisak és előfordul, hogy a magyar boltban lévő előnyére utaló különbségek, ezt a magyar politikusok elfeledték közölni legutóbbi megnyilatkozásaik alkalmával. Így azt is hihetjük, hogy tényleg baj van. Nincs, legalábbis az élelmiszergyártók szerint. Az ügynek persze van folytatása: a következő kormányülés tárgya lesz a jelentés részletes elemzése, s nem lehetnek kétségeink, a kormány e vizsgálatra, illetve a korábbi szlovák, cseh eredményekre hivatkozva fogja továbbvinni a témát, s az uniós döntéshozókat felszólítani, hogy ne legyen kettős mérce a közösségi élelmiszer-kereskedelemben.

GazdanetO. Horváth György2017. 03. 31. péntek2017. 03. 31.
Kinek higgyünk? Átvertek, vagy átvernek?

Semmiféle élelmiszer-biztonsági kockázatot, különösebb – s ami lényeges laboratóriumban kimutatott – minőségbeli különbséget nem tárt fel az a vizsgálat, mely 96 itthon és nyugati boltokban is kapható termékre vonatkozott. Különbözőségek inkább csak érzékszervi és a feltüntetett összetevők esetében voltak, de az is előfordult, hogy a magyarországi termék javára. Fazekas Sándor agrárminiszter viszont állítja, „kettős mérce működik az európai élelmiszerpiacon”. Zsigó Róbert, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár szerint a vizsgálat megerősítette azt, amit a magyar vásárlók többször jeleztek az elmúlt hetekben: több esetben csak a nyugat-európaitól eltérő minőségű terméket tudtak csak vásárolni Magyarországon.

Nos, ezt az eltérést is nehéz értékelni. Már csak azért is, mert a 96 vizsgált termékből – volt közte élelmiszer, sör és állateledel is - azonos márkájú és külső megjelenésű, azonos összetételű termékek csak 51 darab volt. (A részletes vizsgálati eredményekről szőlő tájékoztatót ide kattintva tekinteheti meg!) Emellett azonos márkájú és külső megjelenésű, de különböző összetételű termékek 25 darab; egymáshoz csak hasonlító termék pedig 20 darab. Így aztán eleve nem összevethető termékekről kellett megállapítani valamit. Ezért nehezen értelmezhető a földművelésügyi miniszter és az államtitkár kategorikus megállapítása, miszerint a vizsgált termékek 70 százalékánál eltért a magyarországi termék a nyugatiétól, és az itthon megvehetők gyengébb minőségűek, úgymond „silányabbak”. Elég furcsa ugyanis az, hogy a minisztérium minden eltérésnél azt a következtetést vonta le, hogy a Magyarországon forgalmazott termékek silányabb minőségűek, holott akadt néhány olyan eredmény is, mely inkább arra utal, hogy a hazai a jobb. Mert mit mondjunk arra a fahéjra, melynek főzete intenzívebb ízű, illatú, vagy arra a vaníliás cukorra, melynek színe mélyebb, és illata meghatározóbb? Vagy arra gyümölcslére, amelyben több a gyümölcs, kevesebb az édesítőszer, mint mondjuk az osztrák változatban? Persze ott van ellenpéldaként egy sör, mely nyugaton 4,8 százalék alkoholt (és vele biztosan magasabb szárazanyagtartalmat, finomabb, tömörebb ízt) tartalmaz, míg a magyarországi csak 4 százalékot. Ez tényleg minőségbeli eltérést okoz, az itthoni egy gyengébb változat, mely leginkább azzal magarázható, hogy a gyártó fő márkáját nem akarta hasonló alkoholtartalommal bíró termékkel gyengíteni, ráadásul az sem mindegy, mennyi jövedéki adót kell fizetni, ugyanis azt az alkoholtartalomhoz köti a szabály.

Míg a hazai politikusok azt erősítik, hogy 70 százalék eltérést találtak a termékek között – nem részletezve azok előjelét, hangsúlyosságát, azt hogy nem összevethető termékeknél áll fenn leginkább e megállapítás – az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) alátámasztottnak látja korábbi állítását, miszerint különösebb eltérés nincs a honi és nyugati élelmiszerek között, és főleg nem trendszerű e gyakorlat. Más kérdés, hogy egy-egy különbség hátterében az állhat, hogy a felhasznált alapanyagok különböznek, más a gyártóhely. Az ÉFOSZ álláspontja szerint a Nébih legutóbb nyilvánosságra hozott vizsgálati eredményei az élelmiszer-feldolgozók korábbi álláspontját támasztják alá. Igazolják ugyanis az ÉFOSZ várokozásait minden tekintetben.

Az eredmények elemzése után ugyanis egyértelműen megállapítható, hogy az itthon és külföldön megvásárolt termékek túlnyomó többsége között semmiféle összetételbeli vagy érzékszervi különbség nem volt. A 68 összehasonlítható termék közül a vizsgálatkor 18 esetben találtak minimális összetételbeli eltérést. Ezek a különbségek azonban nem jelentik azt, hogy a termékek minősége eltérő lenne, hogy a gyártók megkülönböztetést alkalmaznának a magyar és az osztrák fogyasztók között - áll a közleményben.

Az érzékszervi bírálatokon mind a belföldön, mind a külföldön vásárolt termékek szintén jól szerepeltek, köztük egyetlen termékpár esetében sem állapítottak meg jelentős különbséget az ÉFOSZ szerint. Az esetek felében pedig a kis eltérés éppen az itthon vásárolt termék javára szólt. A belföldi élelmiszergyártás megerősítéséhez elengedhetetlen az ágazat versenyképességének javítása, ehhez pedig kormányzati támogatás szükséges, hiszen regionális és európai versenyben csak egy erős, modern, korszerű ágazat tud lépést tartani - tartalmazza az ÉFOSZ közleménye.

Ezek is érdekelhetnek