Mi vár ránk az idén?

Mit jelenthet mindez a szárazföldi, kontinentális éghajlaton élők számára? Az év első hónapjaiban megtapasztalhattuk a hideg telet, ami csak az utóbbi évekhez képest volt szokatlan, ám egy eleme feltűnhetett: alig esett hó. Mostanra nagyon kellene az eső. Aki elvetette a kertjében a kora tavaszi zöldségeket és még nem öntözött, láthatja, hogy elhúzódó és egyenetlen a kelés, a csírázás. Még a hagymás növények is meghálálják, ha 3-4 naponta meglocsoljuk őket – legyen szó dughagymáról vagy éppen a homokosabb területen fejlődő tulipánról.

Az sem normális, hogy március végén májust idéző melegek jöttek. A gyümölcsfáink szinte berobbantak, s félő, hogy egy áprilisi fagyhullám károsítja virágzó körtéinket, almáinkat, a már megkötött, de még kicsi és érzékeny barack- és szilvaterméseket.

Az eljövendő hónapokra a WMO szerint előretekintve, a nyár folyamán bizton számíthatunk sok hullámban érkező kánikulai melegekre. S nem mellesleg: a mostani és a nyári meleg kedvez a nem honos, de aktív kártevők, kórokozók terjedésének, felszaporodásának.

Ezeknek még nem vagy csak alig alakult ki természetes ellensége, amely az állományukat ritkítaná, elviselhető szintre csökkentené – emlékezzünk a sok új poloska-, kabóca- és lepkefajra, a bogarakra, a növényi és állati járványokat okozó gombákra, vírusokra, baktériumokra.