Élelmiszerárak – enyhült a globális nyomás

Újra alacsonyabban zárta a hónapot az alapvető termények nemzetközi árszintje áprilisban, köszönhetően az optimista várakozásoknak a készletek további növekedéséről. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői által kiszámított nemzetközi élelmiszerár-index majdnem 2 %-kal mérséklődött márciushoz képest, de még így is 10 %-kal meghaladva a 2016 áprilisit.

A „menet” élén a cukor áll több mint 9 %-os havi árszint eséssel, miután a gyenge kereslet továbbra sem képes felszívni a Brazília által a piacra ömlesztett mennyiséget. Nyomában a növényi olajok közel 4 %-os árcsökkenéssel, a pálmaolaj iránti mérsékelt igény és a várhatóan kiemelkedő szójatermés illetve az amerikai –termelés együttese miatt.

A FAO élelmiszerár-index az öt nemzetközileg legfontosabb élelmiszer-termékcsoport kereskedelmi értékével súlyozott mutatója. A búza árának gyengélkedése volt a meghatározó a gabonaár indexben (1,2 %-os csökkenés), ellentételezve még a rizs árnövekedését is. Csúcsra jár az északi félteke tej- és tejterméktermelése, így azok ára 3,3 %-kal lett alacsonyabb globális szinten. Egyedüli drágulást – hasonlóan az ezt megelőző hónaphoz – a húsárakban tapasztaltak a FAO szakértői: az 1,7 %-os áremelkedés leginkább a sertéshúsigények növekedésének tudható be az európai és kínai piacokon.

A kukorica elindult, a búza stagnál
2017-re is friss számokkal jött elő az ENSZ szervezet: félszázalékos csökkenéssel számolhatunk a tavalyi gabonatermeléshez képest, felhasználásuk azonban közel 1 %-kal nő. Brazíliában meglepően jó kukoricaszezon várható, megemelve a globális előrejelzéseket (1 054 millió tonna) is, olvasható a legújabb FAO Gabonakészletek és –igények gyorsjelentésben. A rizs esetében nem valószínű változás (506 millió tonna), ahogy a búzánál sem (740 millió tonna). Utóbbi esetében bár borúlátó prognózist adtak ki Ausztrália, Kanada, Oroszország és az Egyesült Államok termésével kapcsolatban, ezt ellentételezi a nagyobb vetésterület az Európai Unióban, Indiában és Marokkóban. A fogyasztást vizsgálva a kukorica és más szemes termények kereslete nő a kínai és dél-amerikai állattenyésztőknek hála, csakúgy, mint a rizsé, ami viszont emberi fogyasztásra megy.

Megvonva ezen a globális folyamatok egyenlegét, 2018-ban a termelési szezon végére a készletek várhatóan mennyiségileg újra elérik nyitószintjüket – más összetételben. Lekövetve a kínai piac változását, nagyobb lesz például a búza aránya más szemes termények rovására. A nemzetközi kereskedelem azonban mind a búzánál és a szemes terményeknél is csökkenni fog mennyiségileg, mialatt a rizskereskedelem, a közel-keleti és afrikai kereslet miatt, épp bővülni fog.