Fehérjét a szántóföldről

GMO-mentes élelmiszerlánc kialakításához nélkülözhetetlen a GMO-mentes szója. Ezt itthon is elő lehetne állítani, de még sok kutatás szükségeltetik többek között más feltételek mellett. A remélhetőleg 4-5 év alatt eredményt hozó kutatáshoz 8 milliárd forintnyi keretet adna az agrártárca, ha a kormány is jóváhagyja a Fehérjeprogramot - jelentette be Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter.

Az itthon eddig nem kimondottan nyereséges szójatermesztés az utóbb három évben futott fel, köszönhetően a kiemelt uniós és hazai támogatásnak. A GMO-mentes szója vetésterülete így 70 százalékkal nőtt, és meghaladta a 70 ezer hektárt.
A szója, mint fehérjehordozó mellett más termékek előállítása is fontos, ezek ugyanis számottevő mennyiségű importszóját válthatnak ki. Ilyenek az egyre felfutó bioetalon előállításához, valamint az izocukor gyártásához használt kukorica, más keményítő termék "maradványa". Ezek az üzemek - és az évtizedek óta ismert étolaj kinyerése után a repce- és napraforgó-dara - úgymond melléktermékként nagy fehérje tartalmú takarmányadalékot is előállítanak százezer tonnaszám. Nem mellékesen régen ismert, ma talán ismét termeszthető nagyobb fehérjetartalmú takarmánynövények - például a csillagfürt, takarmányborsó stb. -  előállítása is felfuttatható.

A magyar állattenyésztőknek évente 840 ezer tonna szójabab egyenértéknek megfelelő szójaszármazékra van igényük, tavaly Magyarország csak 181 ezer tonna szójababot állított elő, és ebből exportált is. A fehérjetakarmány termesztésének szükségességét a nyáron a Brüsszelben aláírt szójanyilatkozat is rögzíti. Magyarországon a fehérjenövények termeléshez kötött támogatása révén mintegy 8 milliárd forinthoz juthatnak a termelők éves szinten.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hangsúlyozta: a Nemzeti Fehérjetakarmány Program nem egyenlő a szójaprogrammal. Ahhoz, hogy a magyar szójaigényeket - a takarmányozáshoz szükséges fehérjemennyiséget - teljes mértékben belföldről lehessen kielégíteni, mintegy 240 ezer hektáron kellene szóját termelni. Reálisan azonban Magyarországon nem lehet a következő években 100 ezer hektárnál nagyobb szója vetésterülettel számolni - vélte. Közölte, a fehérjetakarmány program átfogó és komplex módon kezeli a területet. Így nemcsak a szója, hanem az alternatív fehérjenövények - borsó, lóbab, lucerna - termesztésének ösztönzésével, és a terület növelésének a lehetőségével is foglalkozik a program, mint ahogyan az innovatív új takarmány-előállítási technológiák meghonosításának elősegítésével is.

A főigazgató elmondta, a belföldi előállítású fehérjetakarmány alapanyaggal mintegy 500-550 ezer tonna génmódosított szója importját kellene kiváltani. Ez a szakemberek számításai alapján reális lehetőség, ha például a takarmány-előállításban a napraforgódarát és a kukorica feldolgozása során keletkező melléktermékeket is felhasználják. Közölte, a fehérjetakarmány program megvalósításának a nemzetgazdasági hozadéka a munkahelyteremtés mellett 80-100 milliárd forint lehet, ennyivel nőhet ugyanis a magyar mezőgazdaság kibocsátása.