Fizetni fog az állam?

A parlamentnek az év végéig módosítania kell a földtörvényt, egyfajta kompenzációs lehetőséget beiktatnia az ilyen esetekre.

A konkrét esetben a végrendeleti örökös – a kormányhivatalnak a földforgalmi törvény alapján hozott döntése szerint – nem kaphatta meg a külterületi szántó művelési ágú földeket. Ezek területe meghaladta az egy hektárt, az örökös nem minősült földművesnek, így tulajdonszerzése a földforgalmi törvény feltételeinek nem felelt meg. Ezután a közjegyző a mezőgazdasági ingatlanokat a törvényes öröklés rendje szerint a Magyar Államnak adta át. A végrendeleti örökös ezt a döntést a bíróságon megtámadta, ott azonban a közjegyző végzését helybenhagyták. Így az örökös az Alkotmánybírósághoz fordult, és a négy éve elfogadott földforgalmi törvény több rendelkezésének megsemmisítését kérte.

A múlt héten meghozott határozatában az Alkotmánybíróság a földtörvénnyel kapcsolatban mulasztásos Alaptörvényellenességet állapított meg, és felhívta az Országgyűlést, hogy az év végéig alkossa meg a kompenzáló szabályt. Szerintük ugyanis közérdekből korlátozható az örökléshez való jog, de a földtulajdont emiatt meg nem szerző végrendeleti örökös kompenzálásáról gondoskodnia kell a jogalkotónak. Az örökösnél ugyanis olyan vagyoni hátrány keletkezik, amelyet a törvény nem ellensúlyoz, ami sérti az Alaptörvényt. Az Alkotmánybíróság szerint a végrendeleti örököst az állammal, mint a termőföld tulajdonát megszerző féllel szemben vagyoni ellentételezés illeti meg.

Nagy kérdés, hogy mi lesz azokkal az örökösökkel, akik az elmúlt időszakban a fenti esethez hasonlóan nem jutottak sem a földjükhöz, sem annak ellenértékéhez, mert az államra szállt a földvagyon?

Vajon az ilyen esetek mennyi hektárt, hány millió-milliárd forintot érintettek?