Októberi agrárkampány

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) eddig 9 megyében állított listát. A főként társas agrárgazdaságok érdekeit képviselő szervezet elnökségi ülésén két javaslat merült fel. Az egyik szerint felesleges elindulni, mert a kamarai választásokra vonatkozó jogszabályok egyértelműen a kormánypárti Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ), illetve a hozzá csatlakozó számos szervezetnek kedvez.

Ugyanakkor több megyei képviselő a MOSZ elnökségi ülésén felvetette: nem lehet tovább tűrni, hogy a kamara csak bizonyos termelői körök és politikai csoportok érdekei szerint működjön, miközben képviselet nélkül maradnak a hazai agrárium sok esetben meghatározó szereplői. Így végül a MOSZ megkezdte a listajelölési munkát, máris 9 megyében állított ellenjelölteket.

Az erről szóló tájékoztatón Nagy Tamás, a MOSZ elnöke több más érvet is felsorolt amellett, miért indulnak a választáson. Szerinte évente tízmilliárd forintnál is többe kerül az agrárkamara, aminek nagy része a termelőktől behajtott tagdíj. Sokan érzik úgy, hogy jobb helye is lenne ennek a pénznek. Egyre többen elégedetlenek a kamara működésével és tartják elfogadhatatlannak mindazt, amit az elmúlt öt évben művelt. Most a kamarai vezetés lényegében a MAGOSZ vezetésében közreműködő személyekből és megyei elnökeiből áll. Ők nem képviselik a teljes agrártársadalmat. Hogy a helyzet változzon, és az ágazat teljes képviselete megjelenhessen, a MOSZ közös listaállítást kezdeményezett hónapokkal ezelőtt. A MAGOSZ ezt a felajánlást elutasította. A MOSZ ezért úgy döntött, annak ellenére elindul a voksoláson, hogy a választásokat igazságtalannak és törvénytelennek tartja. Igazságtalannak, mert a választás során kialakult győztes „mindent visz”, miközben a vesztesre voksolók képviselet nélkül maradnak a megyékben és országos szinten is. Törvénysértőnek pedig azért, mert a törvény előírja, hogy a választásokat a megyei közgyűléseken kell lebonyolítani, ám a kamara egyetlen ilyen közgyűlést sem hívott össze.

Nagy Tamás szerint a kamarát sokan nem szeretik, mert hatalmasra nőtt, bürokratikus, a tagok befizetéseivel pazarlóan bánó szervezet. A központjában 22 igazgatóságot tartanak fenn, így a 19 megyeivel együtt összesen 41 igazgatóságot működtet az ehhez szükséges igazgatókkal, gépkocsikkal és kiszolgáló személyzettel együtt. Ráadásul a vezető tisztségviselők egy része politikus vagy államigazgatási tisztséget tölt be, így nem véletlen, hogy a tagokat súlyosan érintő kérdésekben – például a támogatások kifizetésének csúszása vagy a vidékfejlesztési pályázatok elbírálásának késedelme – a  kamara mélyen hallgat.

A több mint 300 ezres tagság úgy alakult ki, hogy mindenkinek, aki az élelmiszer-gazdaságban tevékenykedik – termelő, feldolgozó, kereskedő –, kötelezővé tették a tagságot. A MOSZ határozott álláspontja, a kamarának a munkájával kellene kiérdemelnie, hogy a termelő a tagja legyen, nem pedig törvénnyel elrendelni. Ezért a MOSZ a kényszerű tagság megszüntetését javasolja, hiszen más nemzetgazdasági ágazatokban sincs kötelező tagság. Legalább ilyen fontos, hogy a kamarának átlátható, politikától független, minden tagját egyformán szolgáló, takarékos, a falu gazdászait jobban megbecsülő, tagjai véleményét kikérő és a döntéseinél figyelembe vevő szervezetként kellene működnie.