O. Horváth György: Egyensúlyban

Van egy negyedik elem, az ember, aki gondoskodik mindenről és élvezi az egészet. Mert a kertészkedés, a háztáji állattartás nem más, mint élvezet. Folyamatos tanulás, gondolkodás és gondoskodás. Boldogság részese lenni ennek az ökológiai egységnek; tudni, sejteni, hogy mi miért történik, miként lehet úgy belenyúlni egy-egy folyamatba, hogy ne sértsük meg a másikat. Mert például mi más lenne egy veszélyes növényi betegség elleni permetezés? Észnél kell lenni, ezért nálunk csak egyszer permetezem az alma-, a körte- és a cseresznyefát a molyok, illetve a cseresznyelégy ellen, mert a fa alatti területről kaszálunk füvet állatainknak. Tervezni kell: nemcsak egy évre, hanem többre, hogy legyen vetésforgó, amelynek során a krumpli három-négy évig nem jön maga után, a hüvelyes borsó, bab alá ne kerüljön trágya. Ugyanígy fontos, hogy milyen másodveteményt hová ültetünk, egy-egy facsemete mekkora területet árnyékol majd 5-10 év múlva.

Három év után elértük, hogy évente annyi szerves trágya és komposzt keletkezik állataink és növényeink jóvoltából, ami az egész kertre elég.

Ezzel a nitrogén mellett hosszú időre elegendő foszfort, káliumot és mikroelemeket juttatunk a talajba, így még azok a növényfajták – például üvegházi hajtatásra alkalmas paradicsomok – is csodálatos beltartalmúak lehetnek, amelyek a boltban eredetileg nem voltak azok. A hagyományos fajtáinkról nem is beszélve. De növényeink nemcsak nekünk adhatnak így egészséget, hanem maguk is épebbek lesznek, kevesebbet kell permetezni.

Három év alatt kialakult az is, hogy melyik növényből kell többet vetni, ültetni, mert egy része biztosan elpusztul, károsodik. Inkább legyen egy káposztaféléből kétszer annyi tő, mint amennyi szükséges, mintsem hetente permetezzük a rovarok ellen! Hasonlóan, 8 méteres almafám felső rétegeit nem is érném el a permetlével, de nem is akarom: amelyik gyümölcs beteg, az lehull, s megeszik az állatok. Ami megmarad, az is elég: így az idén a jászvadóka fánkról feletettünk egy mázsányi férges almát, és első osztályú étkezési minőségűből is megmaradt ugyanennyi.

A kör bezárult: annyi állatunk van, amennyit a kert képes ellátni, az állatok annyi trágyát termelnek, amennyi elég a talajnak. Annyi zöldség, gyümölcs és hús terem a kertünkben, amen?- nyi a családnak elegendő. Nincs már lyuk a rendszerben, csak fenn kell tartani az egyensúlyt.