Kis ágazat, nagy hazai siker

A 2020 után következő hét éves uniós költségvetési ciklusra is meg kell őrizni az akvakultúra támogatását, és ha a költségvetési mozgástér lehetővé teszi, növelni kellene az uniós támogatást. Komoly siker Magyarország számára, hogy a tenger nélküli európai uniós tagállamok nevében egy magyar politikus dolgozhatja ki az édesvízi haltenyésztés fejlesztésére szolgáló javaslatokat - jelentette ki a tisztséget elnyerő Erdős Norbert EP-képviselő Brüsszelben.

Hogy milyen szinten áll az édesvízi halászat megítélés a kontinens nyugati felé azt jól példázza, hogy már az nagy fegyvertény, hogy az európai akvakultúra-ágazatról szóló jelentésben egy külön szekciót szentelnek majd az édesvízi akvakultúrának. Ez egy jelentős gesztus a tenger nélküli országok, mint Ausztria, Luxemburg, Szlovákia, Csehország és Magyarország számára, hiszen az EU közös halászati politikája, amelybe az akvakultúra is tartozik, tárgyalásai során gyakran elfeledkeznek az édesvízi ágazatról. Ezt annak ellenére teszik, hogy az édesvízi haltenyésztés az európai akvakultúra ágazat teljesítményének több mint egyötödét teszi ki.

Az EP Halászati Bizottságának tagja célul tűzte ki, hogy felhívta a képviselők figyelmét, hogy külön, ágazatra szabott környezetvédelmi előírások, mind a tengeri, mind az édesvízi haltenyésztők munkáját jelentősen egyszerűsítenék. Felvetette, hogy a pályázati úton elnyerhető fejlesztési pénzek mellett egy normatív alapon történő uniós támogatás is megilletné az édesvízi halászatot, mely ma már döntően a tógazdasági és intenzív, medencés tenyésztésre alapozódik, nem a természetes vizek halállományának "betakarítására".

E területek megérdemelnék a pénzt, hiszen óriási környezetvédelmi szolgáltatásokat végeznek - vizes élőhelyek fenntartása -, az emberi rekreációt - horgászat, vízi sportok - biológiai sokféleség fenntartása és növelése, tájvédelem és tájmegtartás - kapná az ágazat. Ezért a mostani ciklusban rendelkezésre álló támogatási keretet - 1280 millió euró . a jövőben minimum meg kell őrizni.