Egyelőre sok a kétely

A mezőgazdaság és az uniós vidéki térségek jelenleg két nagy támogatási keretből igényelhetnek forrást megélhetési és fejlesztési elképzeléseik teljesítéséhez. Az egyik a kimondottan az agráriumnak szánt összeg, míg a másik a vidékfejlesztési támogatási kör, melynek egy része szintén a mező- gazdasághoz köthető.

Még sok a kétely a 2020–2027 közötti uniós költségvetés körül. A következő években sokat változhatnak az elképzelések, de az már szinte biztosnak vehető: az egyes tagországoknak mindkét támogatási kör elköltésére saját nemzeti stratégiai tervet kell kidolgozniuk és elfogadtatniuk Brüsszellel.

A bevezetőben említett aggódás és megnyugvás, majd a jelen helyzetben a félelem abból adódik, hogy tavaly év végén olyan hírek szivárogtak ki az EU-ból, hogy kemény, 10–20% közötti lefaragás várható az agrárbüdzséből. Aztán ez év elejétől szinte mindenki azt kommunikálta Brüsszelből, hogy nem kell megijedni, mert csak 4–7%-os lesz a mérséklés. Azóta viszont kiderült, hogy inkább az első beszámolókra hajaz a mostanában tárgyalni kezdett hétéves költségvetés agrárfejezete. Míg úgy tíz éve a teljes uniós költségvetés 40%-át tette ki a mezőgazdaságra költött pénz aránya, ez néhány év múlva akár 30%-ra olvadhat. Habár vélhetően átlagosan csak 4% körüli lesz a közvetlen agrártámogatási források mérséklése, de ez a ciklus végére – az évek alatt bekövetkező infláció miatt – már összességében a 17-18%-ot is elérheti. Egyes uniós szakelemzők szerint a vidékfejlesztési összegnél ez megközelítheti a 21%-ot is.

Persze mind a 27 tagország esetében – a britekkel már nem számolnak 2020 után – más és más a helyzet. Akad országcsoport, ahol a mostanihoz képest nő a kifizetés, máshol stagnál, míg a harmadik országkörben pedig mérséklődik a rendelkezésre álló pénz. Minálunk 4% körüli mérséklődést várnak az elemzők. Ez viszont nem jelenti automatikusan, hogy a magyar gazdáknak ennyivel kevesebb pénz érkezik a számlájukra, ugyanis a forint/euró árfolyam változása ezen módosít. Az elmúlt nyolc évben szinte folyamatosan romlik a forint ereje, azaz az euróban kifizetett összeg csökkenése ellenére vélhetően a forintban megkapott pénz mennyisége 4% alatti szinten mérséklődhet. A vidékfejlesztési támogatásnál is van tartalék: ha a magyar kormány a mostani 10%-os társfinanszírozás helyett visszatérne a korábbi 25%-ra, akkor kompenzálhatná az uniós pénzek kiesését.

Nálunk mindez azért fontos kérdés, mert a gazdálkodók egy nagy részénél az éves jövedelem magas hányadát – körülbelül a felét – éppen a brüsszeli pénzek teszik ki, tehát e nélkül a gazdálkodásuk sok esetben akár veszteséges is lehet. De nem csak az összegkeret lefaragása miatt kell aggódni. Ugyanis félő, hogy számunkra igen alacsony szintre mérsékelnék a birtokhatárt, amely felett nem járna területalapú támogatás. Nálunk ez most 1200 hektár, amit a magyar kormány határozott meg – a minap felemlegetett ötlet szerint ez a jövőben uniós alapon egységesen 250 hektár lenne. Ez persze ütközik például Németország érdekeivel, hiszen a keleti tartományokban ennél sokkal nagyobb farmok maradtak talpon. De ez a helyzet a szlovákoknál, a cseheknél és nálunk szintén. Egyvalami tompíthat a dolgon: a támogatás mértéke növekedhet a nagy- és kisfoglalkoztatóknál is, mivel a dotáció kompenzálható a kifizetett bérekkel, és beszámítható lenne a személyes munkavégzés ellenértéke is. A  portfolio.hu kiszámolta, hogy a hazai körülmények mellett évente maximum 19 millió forintos éves támogatási többlet érhető el. A  15-20 embert egész évben foglalkoztató vállalkozásnál éves szinten 70 milliós bruttó munkaerő- költséggel számolnak, ez a fentiek alapján maximum 91 millió forintnyi támogatást érhetne el, ami 1300 hektár területalapú támogatásnak felel meg. Vagyis a mostani magyar szabályozáshoz képest 100 hektárral nőhetne is a limit.