Hagymát répával

Nincs házi kert, ahol ne termesztenének hagymát. Bár a többség a vöröshagymát ülteti, érdemes kipróbálni más fajokat, fajtákat is. Ráadásul így szinte nincs olyan hónap, hogy ne kerülne be a konyhára ebből az egészséges, könnyen termeszthető zöldségféléből.

Gazdanetohgy2018. 05. 04. péntek2018. 05. 04.

Kép: Various types of onions on chopping board out of doors, Fotó: Foodcollection GesmbH

Various types of onions on chopping board out of doors
Various types of onions on chopping board out of doors
Fotó: Foodcollection GesmbH

A hagyma hálás növény: alig van baja, amit ne lehetne egyszerűen orvosolni háztáji módszerekkel is, másrészt nincs olyan étel, amelyben ne lehetne felhasználni. Hiszen alapja minden igazi magyar eledelnek: nincs saláta, amiből érdemes lenne kihagyni, ehetjük nyersen, rántva, sütve, de készülhet belőle leves, krém, sőt töltött változat is. Sokan kidobják a hagymák zöld leveleit, pedig ugyanúgy és ugyanarra a célra lehet használni, mint a fehéres hagymarészt.

A vöröshagymához hasonlóan a legtöbben dughagymáról termesztik a lila hagymát, és az egyre elterjedtebb fehér, kevésbé csípős változatokat is. Kimondottan salátákhoz ajánlottak a megnyúlt sonkahagymafélék, melyeket szintén inkább dughagymából nevelünk. Nem úgy a sokfelé nagy kedvencet, az itthon kevésbé használt pórét: magról kell nevelgetni. Célszerű külön palántaként kezelni, mert kezdetben a kis növény nagyon fejletlen, vékonyak, törékenyek a levelei, melyek könnyen sérülhetnek gyomlálás közben. Mostanában kell vetni, majd amikor már jó arasznyi a növény, lehet kiültetni. Szinte két-három héten belül annyira megerősödik, hogy utána már szinte nem lehet baja. Annyira, hogy egész télen a rendelkezésünkre áll, még a legnagyobb hideget is bírja. A hó alól vihetünk be a konyhára friss zöldséget, amiből érdemes levest, illetve hússal, sajttal töltött változatot készíteni. Hasonlóan csak magról tudjuk felnevelni a gyöngyhagymát, amit alapvetően savanyúságnak teszünk el. Ugyanígy mogyoróhagymát is érdemes vetnünk, néhol már lehet kapni a magját. Könnyebb a helyzetünk a kedves, kecses és dísznövényként sem utolsó metélőhagymával, mert vehetjük kis cserepekben a boltban, amit aztán érdemes cserépbe vagy földbe kiültetni. A szegfűhöz hasonló lilás virágzatot hoz, amely sok magot érlel. Ezekről magunk is elszaporíthatjuk a sok évig rendre kihajtó és hasznot hozó növényt.

A hagymatermesztés során két fő gonddal számolhatunk. A legtöbb fajtát támadja a peronoszpóra, ezt biokertészetekben is használatos réztartalmú szerrel tudjuk megakadályozni. Miként a másik károsítót, a hagymalegyet is biomódszerekkel tudjuk távol tartani: a hagymasorok közé, mellé sárgarépát kell vetni. A répalegyet elűzi a hagyma illata, míg a hagymalegyet a répa jelenléte riasztja.

Ezek is érdekelhetnek