Vesztes falvak

E tanulmánya is sorozatának része, amelyben megyei bontásban elemzi a 2015 novembere és a rákövetkező év júliusa között lebonyolított földértékesítéseket. 

Induljunk ki abból a hivatalos kommunikációs panelből, amely szerint az árverezés célja, hogy „a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli”. Őket jellemezte a földművelésügyi miniszter gyakran „kérges tenyerű” gazdákként. Hogy valójában ez történt-e, azt a nyilvános, mindenki által hozzáférhető adatok alapján vette górcső alá Ángyán József. 

A Pest megyében és Budapesten áruba bocsátott 9097 hektár termő- föld 149 árverezőhöz került, így a terület átlaga a családi gazdaságok szempontjából ideálisnak mondható 61 hektár. Ezzel azonban nagyjából véget is ér a propaganda és a valóság kapcsolata. A földek háromnegyede ugyanis az árverezők egyharmadához került, amely 27 nagyobb – 100 hektár feletti – érdekeltséget takar. A gazdák egyharmada viszont a területek 5 százalékához – mindössze 420 hektárhoz – sem jutott. Nem segíti elő a falvak megmaradását, hogy a földeknek több mint a felét nem helyben lakók szerezték meg. A nagy nyertesek között pedig a propagandával szemben tényként rögzíthető, hogy külföldi – holland és olasz – érdekeltségek is találhatók. Ugyancsak a családi gazdaságok megerősítése ellen szól, hogy a birtoktestek számos esetben az átlaggazda számára megfizethetetlen méretű. Az európai árhoz viszonyítva ugyan még mindig rendkívül alacsony, átlagosan 1,6 millió forintos hektáronkénti áron lehetett állami földekhez jutni, ám mivel számos esetben 100 hektár fölötti tagokat jelöltek ki vételre, ezek ára jóval százmillió forint fölé rúgott. A legtöbb esetben valójában nem is beszélhetünk árverésről, ugyanis a földek az esetek négyötödében a megajánlott áron keltek el. Ahol pedig licit volt, ott is gyakran maga az egyedüli árverező tornázta feljebb az árat, nehogy később a helyben gazdálkodó család akár csak véletlenül is élni tudjon az elővételi jogával. Ezt nevezzük önlicitnek. Előfordult, hogy ötmillió forint fölé tornázódott a föld hektáronkénti ára. Amúgy pedig az is bizonyítja, hogy ekkora összegért is megéri földet vásárolni – már aki megengedheti magának. 

Nemcsak gazdák, de egész falvak is vesztesei lettek az állami földek kiárusításának. Az érintett 71 település közül 27-ben kizárólag más településen lakó szerzett földet. E szomorú sor élén Kőröstetétlen áll, amelynek határából több mint ötszáz hektárt vittek el idegenek. 

S hogy személy szerint kik a nagy nyertesek? A legtöbb területet – 13 birtoktestből álló 1010 hektárt, az elárverezett megyei összterület 11,1 százalékát – Kaposváriék, egy ceglédi multimilliárdos nagyvállalkozó, gépjármű-kereskedő és közúti személy-, valamint nemzetközi árufuvarozó, autóbusz-, kamionflotta- és médiatulajdonos család tagjai szerezték meg az egyik cégük vezetője által alkotott érdekkörrel egyetemben. De megtaláljuk a sok-sok „kérges tenyerű” nyertes között a külügyminiszter futsalcsapatát támogató holland multimilliárdost éppen úgy, mint ingatlanforgalmazót, nagybirtokost, a Magyar Nemzeti Banknak 4,5 milliárd forintért Tiziano-festményt értékesítő műgyűjtőt, strómangyanús spekulánst, elektromérnököt, matematikust, informatikust, sőt kozmetikus-műkörmöst, benzinkút- és trafiktulajdonosokat, ingatlanvagyon-értékelőket, -kezelőket és -forgalmazókat vagy éppen ismeretlen tevékenységi körű nyerteseket is.