Adózzon a szomszéd!

Csongrád megye aprócska településén, Árpádhalmon 2015-ben szavazta meg az önkormányzat a mezőőri szolgálat felállítását. Ehhez az állam is ad támogatást, de a fenntartáshoz további forrásokra volt szükség, ezért bevezették a mezőőri járulékot. Szarka Attila polgármester lapunkat arról tájékoztatta, hogy erről néhány nagygazdálkodóval egyeztettek, akiknek a szomszédos falvakban lévő földterületük 50 százalékot meghaladóan átnyúlik az árpádhalmi közigazgatási határon. A befizetendő díjat hektáronként 950 forintban állapították meg. De mivel a hirdetések ellenére sem jelentkeztek az érintettek, módosítottak a feltételeken. Aranykorona alapon számították ki az adót, amelyet előbb 170, majd 190 forintos szorzóval terveztek beszedni. Csak azok mentesülhetnek alóla, akik bizonyítottan legalább három éve árpádhalmi lakosok, illetve őstermelői jövedelmük nem éri el az évi 600 ezer forintot.

Az intézkedés – finoman szólva – nem lett népszerű a gazdálkodók körében. Az ügyben szentesi, orosházi, nagymágocsi, gádorosi, nagyszénási, fábiánsebestyéni, eperjesi földművesek is érintettek. Nagymágocson a napokban traktorral vonult a községháza elé tizenöt dühös gazda – köztük gádorosi, eperjesi, fábiánsebestyéni –, mert azontúl, hogy diszkriminatívnak tartják a járulék kiszabását, sokallják is az összeget. A mintegy 300 hektáron gazdálkodó nagymágocsi Tóth Ferenc azzal érvel: ők nem kérték a mezőőri szolgáltatást. Szerinte nem olyan mértékű a terménylopás, hogy erre szükség lenne. Neki egyébként öthektárnyi földje nyúlik át árpádhalmi területre, és ha három évre visszamenőleg be kellene fizetnie a járulékot, az akár 40-45 ezer forintra is rúgna. A földtulajdonosok az újabb „sarc” eltörlésével kapcsolatosan Szebellédi Endre nagymágocsi polgármester segítségét kérték, aki érdeklődésünkre elmondta: levélben fordul a kormányhivatalhoz, álláspontot kérve arról, hogy törvényes-e a mezőőri hozzájárulás többszöri módosítása és magas összege.

Szarka Attila elárulta, hogy egyébként a két település közös önkormányzati hivatalt működtet, így akár „házon belül” elrendezhetnék a dolgot; nehezményezi is, hogy ez eddig elmaradt. Szerinte a probléma veleje, hogy a mágocsi gazdák 25 éve csak a székhelyükön fizették meg az iparűzési adó teljes összegét, pedig ha más településen is keletkezik bevételük, akkor ezt a kötelezettségüket meg kell osztaniuk. Bevallásaik módosításával öt évre visszamenően rendezhetik soraikat, vagyis a nagymágocsi hivataltól visszaigényelt pénzt be kellene fizetniük az árpádhalmi kasszába. Azazhogy nem az egészet, hanem csak a mezőőri járulékkal csökkentett különbözetet. A falu vezetője úgy saccolja, hogy eddig mintegy 50 millió forinttól estek el. Azt szeretné, ha a gazdák legalább utólag eleget tennének a törvényben előírtaknak, hiszen kellene a bevétel. A tét most évi 10 millió forint.