Indulnak a kombájnok

Dániát, Lengyelországot, de más, nyugatibb országokat is nagy szárazság sújtotta, sújtja, így ott a tervezettnél 10–25 százalékkal is kisebb lehet a termés nyári kalászosokból, de repcéből is. Ez segíti az árak magasabb szinten tartását, tehát az aratás nálunk a napokban úgy kezdődhet, hogy a januári árszintek maradhatnak fenn. Itthon sem lesz nagy a búzatermés, árpából is kevesebbet várnak az utóbbi öt év átlagánál. Nagy áremelkedés azonban nem várható annak ellenére, hogy 5 millió tonna alatt lehet az összes megtermelt magyar búza mennyisége és nincs egymillió hektár a vetésterülete. A kenyérgabona helyét már néhány éve a napraforgó és a repce vette át: az idén például már 660 ezer hektár az előbbi és 260-270 ezer hektárnyi a repce vetésterülete. Ezt sokkal feljebb már nem lehet emelni, mert véges a földterület. E két növényt 3-5 évente lehet maga után vetni a betegségei miatt, így a 4,3 millió hektárnyi szántóföldi területen nem lehetne már szakszerűen elhelyezni, termelni.

Változás a búza esetében nemcsak a vetésterület csökkenése – 1,2 millió hektárról 900-950 ezerre mérséklődött –, hanem a fajta összetétele is. Sok a hazai nemesítésű, de rengeteg a külföldi. A trend most az, hogy egyre kevesebb minőségi, malmi búzát termelnek, inkább a jóval nagyobb hozamot biztosító takarmány- és euróbúzák kerültek előtérbe. Nincs ugyanis már olyan nagy különbség az árak között, így jobban megéri a hektáronként 7-9 tonnás hozamot adó, közepes minőségű fajtát termeszteni, mint egy 5-6 tonnás kenyérbúzafajtát.

Az itthoni szükséglet 3 millió tonna, ebből 1,2-1,2 millió megy a malmokba és a takarmánykeverőkbe, kell még néhány százezer tonna vetőmag, és a többi eddig külföldre jutott. Nagy változást hoz majd Mészáros Lőrinc cége, ha beindítja a visontai keményítőüzemét. Ez a gyár egymaga félmillió tonna búzát fog felvásárolni. Nem is baj, hogy itthon kell egyre több a feldolgozóknak, mert az exportot hosszabb távon mind jobban az ukrán és orosz gabona befolyásolja majd. Ezek az országok bár közepes minőséget, de nagyon olcsón képesek óriási tömegben megtermelni.

A magyar búzát a legnagyobb tételben Olaszország – ahova a kivitel egyharmada megy –, Románia – ahonnan jellemzően továbbexportálják a magyar búzát –, Németország – a kifejezetten jobb minőséget keresi –, illetve Bosznia, Ausztria és Hollandia vásárolja.