Vízből is megárt a sok

Évek óta a kert mélyebben fekvő részén termesztjük a paprikát, zellert. Ezek a növények ugyanis nemcsak elviselik, de szeretik is a sok vizet. Hát az idén paprikapalántáim megkapták a magukét: egy-egy kiadósabb eső után szinte állt a víz a területen. S ez már sok lett: a levelek besárgultak, kicsit kókadoztak. Olyan tüneteket mutattak, mintha szomjaznának, holott éppen a sok eső, a talajvíz miatt némely ágyásban még mindig akad elég gond.

Mit tehetek? Az idén az ágyások mellett jó félméternyi árkokba szivárogtatom a palánták környékéről a felesleges vizet, ahonnan elpárolog, és öntözővizet ad a kert másik, szárazabb részein nevelt növényeim számára.

A helyzet mostanában kezd változni: nagyjából 2-3 héttel csúszik a paprikák fejlődése, csak egy hete kezdtük enni a saját termést. Érdekes módon főként a csípős fajták adnak most alapanyagot a konyhára, míg a nemes kápiák, a pritaminok és a tölteni való fajták leginkább csak erőt gyűjtenek a folytatáshoz.

Azért javul a helyzet: ahogy megérkeztek a mostani meleg napok és a nyárból még sok van vissza, úgy erősödnek a tövek. A következő időszakban még jól is jöhet a sok víz: lesz tartalék az esetleges kánikulai, aszályos napokra. A paprika egészen októberig, a fagyokig terem, tehát van még időnk a nagyobb termésben reménykedni.

A másik, minden évben visszatérő probléma a paprikáknál a fitoplazmás fertőzés: az idei, tetvekkel és más szívogató rovarokkal tarkított év megint bizonyította, hogy bent van a kertben. Az aprószulák föld alatti részeiben áttelelő károsító e rovarok segítségével jut át másik növénybe, ahol lényegében fokozatosan elöli, károsítja, bedugítja a palánták szállítószöveteit. Emiatt látványosan hervadni, sárgulni kezdenek az addig egészséges, zöld levelek, alig fejlődik a termés. A végén pedig néhány hét alatt elhal a növény. A fitoplazma a paradicsomnál egészen más tünetekkel jelentkezik: itt a hajtások megvastagodnak, a számuk megsokasodik, a levelek kicsik és torzak lesznek, a hajtásnövekedés lelassul. A növény általában nem hal el, de csökött és kevés termést képes kinevelni. Más kerti növényeket is károsítanak a fitoplazmák, de azoknál nincs – kivéve a szőlő évek alatti pusztulását – olyan látványos kártétel.

Mit lehet tenni? Nem sok mindent: a mostani nyár eleje bizonyította, hogy a levéltetvek ellen nem lehetett védekezni. A kolóniát alkotókat kiirthattuk, de a szárnyas, repképes egyedek folyamatosan rajzottak, hozták magukkal a vírust, a fitoplazmát, szinte elkerülhetetlen a kártétel. Nagyjából 200 tő paprikánk van az idén, ezeknek nagyjából a tizede mutat tüneteket, néhány már el is pusztult.