Fán marad az idei alma?

Az utóbbi években nem volt nagy almahozam az országban, így itthon nagyjából 28–35 forint közötti áron vették át az almasűrítményt gyártó üzemek a termést. A hazai almatermés több mint kétharmadát teszi ki az ipari alma. Ez a kategória azonban a lényegét tekintve selejt étkezési almának felel meg. Kicsi és hibás termények – ez jellemzi a magyar almatermesztés helyzetét. (Más kérdés, hogy 25 év alatt miért nem tudtuk korszerűsíteni az almatermesztésünket, s a lengyelek miért voltak rá képesek, hogy megnégyszerezzék a termést, melynek nagy része étkezési, jó áron eladható gyümölcs.) Az idén a tavalyihoz képest Európában harmadával több alma terem, nálunk is – a szokott 500-600 ezer tonnával szemben, amiből 450 ezer tonna az ipari – több mint 700 ezer tonnával számolnak. Vagyis most a negyedével terem több a megszokottnál. Ez még talán magyarázatul is szolgálhatna arra, miért csökkent a felvásárlási ár, de arra már nem, hogy miért a fele-harmada a tavalyinak és a megelőző évinek.

Már csak azért is, mert tavaly olyan kicsi volt az almatermés Európában – az idei bő 12 millióval szemben csak alig több mint 9 millió tonna –, hogy nincsenek nagy, nyomasztó sűrítménykészletek. Ráadásul Kína, a világ legnagyobb almatermékgyártója és almatermelője – szemben a szokott bő 40 millió tonnával – az utóbbi tíz év legrosszabb hozamával csak 31 millió tonna almát szüretelhet. Mivel Kína a világpiacnak csaknem a felét jelenti, így elmondható, hogy az idén jelentős hiány is kialakulhat. Tehát nincs világpiaci indoka az itthoni alacsony árnak, még akkor sem, ha a kontinens nagy termelőinek – például Lengyelországnak – szép termése várható.

Az idei alacsony kínai almatermés mellett az almasűrítmény világpiaci ára közepes szinten tonnánként ezer euró körül alakul, ami azonban még mindig számottevően meghaladja a 2014. évi árakat, amikor itthon a mostaninál sokkal nagyobb volt a termés. Ez az árszint a gazdasági számítások alapján – a 2014. évi 17,2 Ft/kg átlagárat jelentősen meghaladó átvételi árak alkalmazása mellett is – lehetővé teszi a legyártott almasűrítmény világpiaci árakon történő értékesítését.

Mindezekre tekintettel az Agrárminisztérium álláspontja szerint az idei évben olyan felvásárlási ár alakítható ki az ipari alma piacán, ami lehetővé teszi, hogy a termelők és a feldolgozók is megfelelő jövedelem mellett végezhessék tevékenységüket. Ezért az AM támogatja az almatermelő gazdák minden olyan megmozdulását, összefogását és érdekérvényesítő tevékenységét, melyek a méltányos almaátvételi árak elérését szolgálják.

A termelők demonstrációval tiltakoztak az egyik meghatározó felvásárló telephelye előtt, több érdekképviselet is kifejtette felháborodását, s megígérte, hogy mindent bevet az árak emelése érdekében. A megmozdulást – eredménytelensége miatt – megismétlik több helyen is. A léalma ára nagyságrendileg csak a betakarítás, a rakodás és a léüzembe történő szállítás közvetlen költségeit fedezi. Minden egyéb művelési költség tiszta veszteségként jelentkezik a termelőnél. Ilyen árak mellett értelemszerűen már önmagában a betakarítás végrehajtása is gazdaságtalan, így vélhetően sokan a fákon hagyják a termést.