Húzza az idő az árakat

Úgy tűnik, a vártnál is súlyosabb az Európa északi részét érintő szárazság. Nemcsak a gabona-, cukorrépa- és burgonyatermésben nagy a kiesés, hanem a rétek-kaszálók sem adtak elegendő táplálékot. Már most sok tehén- és ló-, illetve juhászattulajdonos kénytelen készített szénát etetni, mert mára kisültek a legelők. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy egy tonna szénáért 115 eurót – a régi ár dupláját –, míg a jó minőségű búzáért tonnánként 185 eurót kértek az utóbbi hetekben. Az árak pedig mennek tovább felfelé, mivel a hiánnyal küzdő államok megkezdték a széna felvásárlását a szomszédos uniós tagországokban. A svéd, norvég és dán állattartók a németeknél állnak sorban szénáért. Ez pedig akár ott is okozhat hiányt, illetve magas árakat, ahol eddig nem alakult ki ellátási gond. Mindezért nem csak kevesebb, de drágább is lesz a következő szezon elejéig a kérődzőkre, lovakra alapozott termelés. Sok kisebb-nagyobb gazdaság már csökkentette vagy felszámolta ló-, juh- vagy tehénállományát. A tej árát szintén felhúzta az időjárás, relatíve akkor lett kevesebb a tej, a tejzsír, amikor a legbőségesebben kellene termelnie a tehénnek, az anyajuhnak. Ez már a hazai árakon is látszik: a legfrissebb adatok szerint nálunk is drágább lett a nyár közepétől a vaj, a tejpor, egyes tejtermékek. Mivel jön az ősz, a hidegebb időjárás, a tejtermelés felfutása sem várható olyan szinten, hogy tej- és tejalkotóbőséget hozzon, ami érezhetően lejjebb vihetné az árakat.

De nem csupán a tömeg- és szálastakarmányt fogyasztó állattenyésztési ágazatok érzik a szokatlan meleg hatását. A sertés- és baromfitartók számára is meggondolandó, mekkora állományt tartsanak a 10- 15%-kal drágább gabonafélék miatt. Leginkább ez határozza meg a takarmányok árát, és ez a legnagyobb tétel a hústermelés költségeiben.

Az európai helyzetet elemezve Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének igazgatója állítja, hogy az aszály a mi malmunkra hajtja a vizet. Érezhető mértékben csökkenhet a termelés, piaci rések nyílhatnak, az aszálytól, a hőségtől nem érintett államok terményei-termékei iránt megnövekedhet a kereslet.

Itthon a legeltetéssel nincs gond, a kaszálni való növények sarjadása tíz éve nem volt ilyen jó: hiába tombolt sokáig a meleg, az esők mindig jókor jöttek, a gabonatermés sem szenvedte meg úgy az időjárást, mint történt az másutt. Viszont az európai, valamint a hazai nyerstej- és sertéshúspiacon a gyengülő kínálat miatt emelkednek az árak.

A sertéspiac különösen érdekesen – és egyelőre kiszámíthatatlanul – alakul számunkra. A német, dán, holland sertéstartók termeléscsökkenése piaci rést nyitna számunkra, csakhogy nálunk még mindig két megyére is kiterjed a sertéspestis vaddisznókban történt előfordulása miatti korlátozás. Ezért sok ország az egész magyar sertéskiszállítást letiltotta. Ugyanakkor az is igaz, hogy a korlátozást számos tárgyalás után egyre több állam oldja fel vagy mérsékli a két említett megyére. Az uniós tagországok is csak ez utóbbi korlátozást vezették be. S ha már pestis: szinte biztos, hogy a románok hosszú időre kiesnek a piacról, a helyüket pótolni kell és lehet is. Kínában ugyancsak hatalmas vágókapacitást állítottak le a betegség megjelenése miatt. Tehát azt szintén helyettesíteni kell majd valahonnan, miközben a nagy szállító USA a vámháború miatt szóba sem jöhet. Miénk a jövő…?

KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE