Exportőrrel verseng a molnár

Tavaly egész Európát sújtotta a megváltozott időjárás káros hatása. Nálunk csak egy-egy növénykultúra esetében voltak nagy kiesések, de az észak- és nyugat-európai termőterületeken még szénából és szalmából is hiány lépett fel. Ott egy-egy bálát most majdnem annyiért adnak, mint korábban az olcsóbb gabonát. Nem véletlen, hogy az így kiesett termést – például gabonából – elsősorban olyan uniós tagországból szerzik be, ahol viszonylag jó lett a hozam. Így hazánkból is annak ellenére vett sok búzát Olaszország, Németország vagy a közeli román és osztrák importőrök, hogy a Duna alacsony vízállása miatt a hajóval szállítás akadozott. Ez folyamatos keresletet jelent, ami a nyár elejéig biztosan kitart, illetve az ottani ótermés fogyásával akár fokozódhat is, ami pedig egyet jelent az árak emelkedésével.

Tavaly aratáskor 48–52 ezer forint volt egy tonna kenyérnek való ára, ami őszre már 55–58 ezerre emelkedett, s manapság már meghaladja a 60 ezret is az itthoni piacokon. A magyar malmok tehát versenyeznek az exportőrökkel, s nagyon nincs is honnan beszerezni olcsóbb gabonát. Ukrajnából lehetne, de az a minőség nem igazán felel meg a magyar igényeknek. Így nő a molnárok költsége, amit tavaly ősszel tudtak érvényesíteni, emiatt drágult is a liszt, illetve a kenyér és a pékáru. Most hasonló lépést tervezgetnek, illetve már meg is tette néhány malom, ami a sütőipar számára költségnövekedést jelent. Hogy ezt aztán a pékek képesek lesznek-e automatikusan átvezetni az áraikba, még kérdés. Tudvalevőleg a kenyér, a zsömle, a kifli ára nálunk vevőcsalogató tényező. A legtöbb áruházlánc saját pékségeket üzemeltet, meglehetősen nyomott áron kínálja e termékeket. Ez viszont kihathat a kisebb pékek árképzésére is, azaz erősen megfontolandó az áremelés, illetve a mértéke. Egy dologban biztosak lehetünk: a különleges kenyerek, finompékáruk ára biztosan változik. (Általános, hogy az alaptermékek árát nem vagy csak kicsit változtatják, az itt keletkező esetleges veszteséget más termékek árának magasan tartásával kompenzálják az iparágban.)

A rend kedvéért említsük meg, hogy a kenyér drágulásának hátterében nem csak a liszt áll. Jelentősen kellett emelni a béreket – munkaerőhiány van –, s a másik nagy költség, az energia ára is felment. A legtöbb pék gázzal és villannyal süt, ennek költsége 15-30%-kal megnőtt számukra ebben az évben.

KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE