Drágulhat a karaj, kolbász

Ebben az évben itthon a sertésért nagyjából azonos árat kellett fizetni, mint tavaly, sőt voltak hetek, amikor az átlagár még alatta is maradt a bázisnak. Aztán ahogyan közeledett az idén áprilisra tolódott húsvéti szezon, úgy nőtt a kereslet és az ár is. (Tavaly hasonló ármozgást láthattunk, csak akkor korábban, márciusban volt húsvét.) Egyelőre tehát nem látszik az egy évvel ezelőtti súlyos esemény, az első afrikai sertéspestises vaddisznós eset hatása, azaz nem omlott össze a házisertés- és a húspiac. Holott a magyar sertéshús és -termék kivitelének nagyjából a harmada esett a betegség áldozatául az azóta eltelt időszakban. Szerencsénkre a belső kereslet élénkült, vélhetően a nyomottabb árak miatt, amelyek nagyjából egy éve a korábbi időszakkal azonosak. Most sincs tehát sem árcsökkenés, sem -emelkedés a boltokban.

Kérdés, hogy ez az állapot meddig tartható fenn, ugyanis a húsipar minden más kiadása nőtt – nem is beszélve a sertéstenyésztőkéről, amit alapvetően határoz meg a tavaly ősz óta dráguló gabonaárból eredő takarmányozási költség.

A Magyar Húsiparosok Szövetsége a szokásos húsvét előtti ágazati helyzetről szóló tájékoztatóján Éder Tamás elnök már jelezte, hogy a közeljövőben a mostanihoz képest nagyobb számokat kell a henteseknek az árcédulákra írniuk. Az ágazat egészére jellemző, hogy kicsi a jövedelmezőség, a költségek – alapanyag, bér, rezsi, adó stb. – növekedését tovább nem lehet kompenzálni, azt a kereskedőkre és így végül a vevőkre kell hárítani.

Hacsak nem történik valami egész Európát megrázó esemény – mondjuk, a sertéstartási nagyhatalomnak számító Németország vagy Franciaország, netán Hollandia, Dánia belépne a pestissel folytatott háborúba. Ha akár egyetlen államban is megjelenne az évek óta terjedő kór, az onnan kiinduló sertéshússzállításokat szinte biztosan jelentősen korlátoznák az importőrök, mint ahogyan tették azt velünk és más érintett országokkal. Ekkor viszont már akkora húskészletek ragadnának be, halmozódhatnának fel, ami az uniós piacon áresést okozna a hús és az élősertés esetében egyaránt. Egyelőre azonban más a helyzet: Kínában megállíthatatlanul terjed a pestis, sertések millióit pusztították el, s a románok is félmilliónál tartanak már. Ezek az országok megnövelték a húsimportjukat, például a németek az egyik legnagyobb szállítók lettek Kínában. Annyira húz a piac, a német vágóhidak már magyar élősertést is vesznek, hogy az igényeket ki tudják elégíteni. (Más kérdés, hogy a magyar húsipari cégek számára tilos a hazai disznóhúst kivinni, de vélhetően a németek a belső piacon adják el a magyar sertést és a sajátjukat szállítják Ázsiába.)

A lényeg, hogy eddig megúsztuk a pestis miatti piaci zavart: tavaly a húságazat talpon maradt, a baromfiágazat növekedésének köszönhetően több mint 8 százalékkal bővült a teljesítménye – mondta Éder Tamás. A kibocsátása 2018-ban meghaladta a 820 milliárd forintot, ezen belül a húsfeldolgozás és -tartósítás 292 milliárd, a sertés- és baromfihús-készítmények gyártása pedig 192 milliárd forintot tett ki. A már említett okok miatt főként a sertéshúsra épülő húsfeldolgozó és -tartósító ágazat exportja 8,6%-kal csökkent, ezt kompenzálta a belföldi értékestés 9,8%-os növekedése.

KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE