Kritikus időszak a szőlő növényvédelmében

Mielőtt rátérnénk a címben szereplő témakörre, ejtsünk néhány szót a klimatikus tényezőkről, melyek befolyásolták az évjárat eddigi alakulását. Az adatok ismertetésekor a napi középhőmérsékletek átlagát vettük figyelembe. Január közel 4⁰C-al volt hidegebb, míg a február hasonló értékkel volt enyhébb a 2018-as évhez viszonyítva. Több év átlagában ugyanez a tendencia igaz, csak egy fok körül alakult a különbség. Március hónapban jelentős különbség alakult ki (+ 5⁰C) a tavalyi évhez és a 6 éves átlaghoz képest is (+ 1,5⁰C). Április hónapban, amikor is a szőlő fenológia elindult (fakadás április eleje-közepe) a hőmérséklet több mint 3⁰C-al elmaradt az előző évtől, ugyanakkor a 6 év átlaga körül alakult. Május hónapban szintén több fokkal maradt el az előző évtől és 1,5 fokkal a több éves átlagtól.

Áttérve a csapadékra elmondhatjuk, hogy a január, február, március hónapok messze elmaradtak a 10 éves átlaghoz, és az előző évhez képest is. Áprilisban ugyan több volt az eső, mint 2018-ban, ugyanakkor a 10 éves átlagnak megfelelő mennyiség esett. „A májusi eső aranyat ér” örök értékű mondás hatására a talajok feltöltődtek kellő mértekben, sőt a 100 mm-t meghaladó mennyiség (sajnos nagyon heterogén eloszlásban ugyan) kissé megnehezítette a mezőgazdasági munkák elvégzését.

Miért mondjuk, hogy kritikus időszakban vannak az ültetvényeink? A klimatikus tényezők jól mutatják, hogy a szőlő fakadása utáni időszak egyáltalán nem kedvezett a szőlő fejlődésének. A csapadék májusban ugyan megérkezett, de az alacsony hőmérséklet miatt az ültetvények nagyon lassan, vontatottan fejlődnek. A hűvös időjárásban sárgulnak, láthatjuk, hogy nagyon nem érzik jól magukat. Májusban több olyan nap is volt, amikor is a napi középhőmérséklet átlaga a 10⁰C-ot sem érte el, és két alkalommal országos hidegrekordot is regisztrálhattunk.

Jelen pillanatban a szőlő fenológia a fürtmegnyúlás stádiumában van, virágzás az országban még a Csabagyöngye fajtában sem kezdődött. Visszagondolva az elmúlt esztendőre, amikor is május 31-én már kötődött bogyókat lehetett látni lisztharmat tünettel, akkor elmondhatjuk, hogy két alapjaiban ellentétes évjáratot élhetünk meg az egymást követő két esztendőben.

Az egész év növényvédelmének sikere a következő kezeléseken múlik. A szőlőlisztharmat primér tünetét már április végén megtalálták a szekszárdi borvidéken, és a virágzás pedig jelen állás szerint június hónapra átcsúszik. Nagyon hosszú idő áll a szőlőlisztharmat rendelkezésére, hogy a lombon felszaporodjon. Számunkra a legfontosabb cél, hogy ezt megakadályozzuk, így ezért kritikus ez az időszak. A virágzás előtti és maga a virágzás is a fürt peronoszpóra szempontjából fontos fenológia, így a szőlőlisztharmat mellett a szőlőperonoszpórára is kiemelt figyelmet kell fordítani. A környezeti feltételek a június elejére ígért felmelegedéssel rendkívül optimálisak lehetnek az említett kórokozók számára. Minden esetben kontakt és felszívódó készítmények kombinációját célszerű kijuttatni, melyek lehetnek gyári kombinációk, vagy akár tank keverékek is. Több év átlagában elmondható, hogy heterogén kötödéseket tapasztalhattunk, így ennek megelőzése érdekében bór tartalmú lombtrágya kijuttatása is célszerű a növényvédő szerek mellett.

Összefoglalva, a legfontosabb teendő a szőlő növényvédelmében az, ahogy az időjárás lehetővé teszi, védjünk meg az ültetvényeinket a kórokozók támadása ellen.