Kevés az alma ebben az évben

Az idén elmarad az almaháború. Nemcsak itthon, de Európa-szerte sem kell a tavalyihoz hasonló, sokszor többhetes demonstrációktól tartani, netán a termelőknek csatákat folytatni az elfogadható árakért. Az ok egyértelmű: a kontinensen akár hárommillió tonnával is kevesebb alma terem, mint egy évvel ezelőtt.

A korábbi normális évekhez hasonlóan, 28-30 forint körüli kilónkénti átvételi árszinttel számolnak a hazai almatermelők. Ez azt jelenti, hogy harmadával többet kapnak, mint a tavaly szeptemberben sokheti kemény tárgyalással, demonstrációkkal kikényszerített 20-21 forintos átlagár. (Emlékezhetünk: 11–13 forintról indult az almafeldolgozók ajánlata, ha egyáltalán átvették a rekordmennyiségben kínált ipari minőségű almát.)

Az idén ugyanis a tavalyi 900 ezer tonna körüli terméssel szemben jó, ha 450 ezer tonna lesz az országban legnagyobb tételben termelt gyümölcs mennyisége. Ez egyrészt a tavalyi rekord után természetes csökkenés – a fák úgymond az idén kicsit „pihennek” –, másrészt a tavaszi és nyári időjárás miatt alakult ki. A virágzás körüli időben jött fagy, de leginkább a nagy aszály és a hideg okozta a gyengébb termékenyülést.

Aztán megérkeztek a júniusi jégesők és viharok, melyek szinte kéthetente jelentkeztek egész nyáron. Ez mind kihatott a termés mennyiségére és minőségére. A legnagyobb károkat éppen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei térség szenvedte el: ott a termés mintegy 60 százaléka esett ki vagy vált másodosztályú minőségűvé.

Hasonló gondok miatt a legnagyobb termelőnek számító Lengyelországban is nagy a terméskiesés, így ez a több millió tonnás, olcsó áru sem nyomja az európai piacot, nem okoz árcsökkenést. Így aztán az étkezésinél gyengébb minőségű termést befogadó és feldolgozó léüzemek az idén annak ellenére keresik az alapanyagot és fizetnek a tavalyihoz képest akár harmadával-felével magasabb árat, hogy tavaly jól betároltak.

Kínában a jelentések szerint a fagyok miatt ebben az évben akár 10 millió tonnával is kevesebb alma terem, így a világ legnagyobb almasűrítmény-gyártója 600–800 ezer tonna sűrítmény helyett jó, ha annak a felét képes lesz előállítani. Így tehát az európai almaüzemek jónak ítélik a piaci kilátásokat, és a tavalyi, 90 ezer tonnás rekordtermelés után az idén is a szokásos, 500-600 ezer tonnás termelést irányozták elő, emiatt aztán pörögnek az üzemek.

S nemcsak most, hanem már a nyár eleje óta, amikor is a betárolt étkezésialma-készleteket vásárolták és dolgozták fel olcsón. Történt ez azért is, mert az idei európai 10,5 millió tonnás összes almatermés nem ad annyi ipari almát, amennyit szokott: ugyanis ez az iparág évente 4-4,5 millió tonnát vesz át.

Magyar szakemberek szerint azonban még érheti meglepetés a piacot: a nagy termelő országokban is a szokásosnál sokkalta nagyobb lehet a gyengébb minőségű alma aránya. Ez a többletmennyiség pedig ősszel némileg csökkentheti is a léalma árát.