Császári csemege volt a különleges vadmadár

Antal Imre lakiteleki őstermelő a Fürj- és Fürjtojástermelő Szociális Szövetkezet fejlesztési igazgatója. Erdészeti szakközépiskolában tanult, de egészen más utakra keveredett.

Volt ácsmester, fegyverkereskedő, üzletvezető, ruházati eladó. Tizenöt éve vesztette el a feleségét, s hogy némileg enyhítse a bánatát, vállalkozásba kezdett. Egy fia, három unokája és egy dédunokája van.

S mit kell tudnunk a japán, vagy más néven gazdasági fürjről? Kínában, Koreában és Japánban háziasították a XI–XII. században. Állítólag a japán császár fürjhúst fogyasztott a tuberkulózisa gyógyítására, és könnyen lehet, hogy ennek hatására vált a japánok nemzeti eledelévé.

Európában az 1900-as évek elején kezdték tenyészteni, de nem szabad összetéveszteni a füves területek jellegzetes, honos fajával, a fürjjel, bár egyes vélekedések szerint éppen ennek szelídített változatával van dolgunk.

– Tizennégy éves korom óta tartok madarakat – meséli Antal Imre lakiteleki birtokán. – Legjobban a galambot, a papagájt és a fürjet kedveltem. Ez utóbbi aztán felnőttként is meghatározta az életemet. Az ezredforduló után, látva a sok munkanélküli és nyugdíjas embert, akik nem tudtak a szabad idejükkel mit kezdeni, elhatároztam, hogy bevonom őket a fürjtenyésztésbe.

Megalapítottam a Fürj- és Fürj tojástermelő Szociális Szövetkezetet. Mindenki nagy lendülettel és kedvvel indult neki, ám a kezdeti sikereken felbuzdulva többen úgy gondolták, most már egyedül is megállnak a lábukon. Csak azt felejtették el, hogy ezzel a „vadmadárral” kitartóan és odaadóan kell foglalkozni, nem lehet máról holnapra meggazdagodni belőle.

Végül négyen-öten maradtunk, de ők máig kitartanak mellettem. A japán fürjnek sok jó tulajdonsága ismert. Egyedülálló a viselkedése, a megjelenése és a személyisége. A világ leggyorsabban fejlődő baromfijaként tartják számon, hathetesen már tojik, akkortól lehet levágni is, egyéves koránál tovább nem gazdaságos tartani.

Időnként szükséges a vérfrissítés. A madár testhőmérséklete eléri a 44 Celsius-fokot, kevés betegség támadja meg. Éves tojáshozama 340-360 darab, a nagyobb testű hibridtől évente csak 220-280 várható.

Szalmonellamentes tojásának beltartalmi értéke 30 százalékkal magasabb, mint a tyúké, nyersen fogyasztva jót tesz az ember egészségének.

– Szövetkezetünk fürjállománya háromezerre tehető, naponta 2800 tojást termelünk – ad számot Antal Imre. – Kezdetben azt terveztem, hogy tojásléként értékesítem, például a közétkeztetésben, de nem találtunk hozzá fogadópartnereket. Viszont keresett termék lett az olajban kínált főtt, füstölt fürjtojás bazsalikomos, csilis, fokhagymás, medvehagymás ízesítésekben, s maga a feldolgozatlan fürjtojás, amit kilogrammonként értékesítünk.

Húsáru formájában kettesével csomagolva, konyhakész állapotban szállítjuk megrendelésre. Szigorú szabályoknak kell megfelelnünk, és csak 40 kilométeres körzetben vagy a budapesti piacokon árusíthatunk. Egyre több a törzsvásárlónk, de azt nem gondoltam volna, hogy falun sokkal nagyobb az érdeklődés a fürj iránt, mint városon.

Ugyanez vonatkozik a bérgyártásban készített fürjtojásos száraztésztafélék sokaságára is. Ami pedig a jövőt illeti: a lakiteleki gazdának nincsenek nagyravágyó tervei. Szeretett volna saját vágóhidat vagy tésztaüzemet, de nem lát esélyt pályázati pénzre vagy befektető felbukkanására. Antal Imre ennek ellenére a japán fürjnek nagy jövőt jósol.