Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Két, a világ szinte minden kicsit is melegebb pontján megélő növény hazai huzamosabb letelepedéséről adott számot a szakma. Az egyik egy gyümölcsöt is termő kaktuszféle, a másik pedig az indiánregényeken felnőttek számára izgalmas elnevezésű prérifű.
Ha kaktusz, akkor a meleget szereti, a hideget nem tűri – hiszi a laikus, és sokszor igaza is van. Csakhogy számos faja bírja az igen szélsőséges száraz, meleg vagy akár fagyos időt is. Nos, bizonyítottan ilyen az a kaktusz, melyet már az ország több pontján is felfedeztek a szakértők.
A fügekaktusz szereti Magyarországot. Nagyobb állománya van jelen a Vértesben, de másik 8-10 telepét is felfedezték. A Kiskunságban több helyszínen, a Pilisben, a Szent György-hegyen, a Ság-hegyen, a Csepel-szigeten vélhetően szándékosan telepítette valaki.
Bár Dél-Európában sok helyen invazív módon terjed, azaz kiszorítja az őshonos növényeket, nálunk még nincs erről szó. Most figyelik az Amerikában őshonos növényféle felfedezett telepeit, miként viselkednek, szaporodnak stb. Egyes kiskunsági állományokról már 10-15 éve tudnak az ökológusok.
Szintén amerikai eredetű egy fűfaj, amely talán több gondot okozhat, mint a fügekaktuszok. A homoki prérifűnek nem egy-egy tövére, hanem szinte hektárokra kiterjedő, összefüggő telepeire leltek a szakértők. Először nem is tudták, hogy milyen növény tenyészik a kiskunsági pusztában.
Amerikában dolgozó hazai kutató segítségével jöttek rá, hogy ez a növény valóban az, ami, s ekkor már az is kiderült, hogy félni kell tőle. Nagyon szívós, bírja a fagyot, a szárazságot, erős, dús fűcsomókat képez, jól bokrosodik, a homokon is megél, de persze szereti a jó talajt.
Továbbá olyan anyagot termel és juttat a környezetébe, ami más növények fejlődését hátráltatja, magvaik csírázását gátolja, stb.: ez az allelopátia. Nem véletlen, hogy ahol felfedezték – Kiskunság, Debrecen –, ott a prérifű szinte összefüggő, nagy állományokat alkot.
Teszi ezt már csak azért is, mert úgy tapasztalták, hogy a legelő állatok nem nagyon szeretik megenni, és a taposás sem tesz benne kárt.
Ráadásul könnyen szaporodik, mert fűféleként igen kicsi, jól terjedő magvakat nevel, amelyek több évtizedig is bírják a talajban károsodás nélkül – számoltak be minderről az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu