Se bundáskenyér, se rántotta?

Egyre komolyabban kell venni a nagyjából egy éve felmerült gondokat, amelyek az unió egészében átalakíthatják a tojástermelő ágazatot. Ugyanis nagy áruházláncok sorra jelentik be, hogy a következő években már nem fognak ketrecben tartott tyúkoktól származó tojást árusítani.

Holott a közösség fogyasztói ma 80 százalékban ilyen tojást vásárolnak, és csak az ötödük választja már ma is a mélyalmos vagy szabad tartású technológiából származó terméket. Európa alig néhány éve tért át – az állatjóléti, állatvédelmi nyomást gyakorló szervezeteknek engedve – a korábbihoz képest csaknem harmadával drágább termelési módra.

Ez a ketrecek átalakítását jelentette, melyekben a tyúkoknak nagyobb lett a helyük, kapirgálhatnak is, van ülőrúdjuk stb. Ám ami 2012-ben megfelelt, ma már kevés a jelenlegi mozgalmat elindító, eddig 1,6 millió aláírást gyűjtött szervezeteknek. Emiatt az Európai Parlamentnek is napirendre kell tűznie a kérdést, s mára már egy „ketrecellenes” csoport is alakult a parlamenten belül.

A lobbisták szerint tűrhetetlen, hogy a gazdák az állatokat ketrecbe kényszerítik. A népszerűségük nő, az erejüket jól mutatja, hogy a nagy áruházláncok sorra beadják a derekukat, mondván: a vásárló szava dönt. Ma divat a sokszor megalapozatlan állatvédelmi akcióknak teret adni – hiába bizonyítja a szakma a felsorolt vádak cáfolatát.

A laikus vevő érzelme fontosabb a kereskedők számára. Amennyiben az áruházláncok néhány éven belül tényleg nem árusítanak ketreces tojást, a mai tyúktartó vállalkozások nagy része bezár, mivel a mélyalmos, a szabadtartásos tojástermelés legalább 30 százalékkal drágább a ketrecesnél.

Így a tojás a mai 40-50 forint helyett akár 60-80 forintba is kerülhet majd! Nálunk a Tesco és a Spar jelentette be, hogy 2025-től nemcsak Magyarországon, de az egész közép-európai térségben kizárólag szabad, ökológiai, mélyalmos, biotermelésből és -tartásból származó tojásokat árul majd.

A Spar Ausztriában már 2004 óta nem árusít ketreces tartásból származó tojást. A cég minden évben 10 százalékkal csökkenti a ketreces tojás mennyiségét a boltjaiban. Nagy kérdés persze, hogy a kereskedők tényleg felhagynak-e az olcsóbb tojás árusításával, hiszen éppen ők azok, akik évek óta ilyen – sokszor kicsi, importból származó – termékkel verik le az árakat, az akciókkal igyekeznek bevonzani boltjaikba a vevőket.

A szakma persze fél: számítani lehet az unió tojástermelésének csökkenésére, viszont a hiányzó tételeket akár az EU-n kívüli országokból kell majd pótolni. Csakhogy az ottani termelési viszonyok ismeretlenek, az áru élelmezésügyi kockázatokat is rejthet.

Nem mellesleg a látszat csalhat: Horn Péter akadémikus, agrármérnök, a kaposvári egyetem rektora a tojásvilágnapon tartott közelmúltbeli rendezvényen az EU-konform ketreces tartásról elmondta, hogy ennek a technológiának sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma, mint a szabad tartásnak vagy a mélyalmosnak.

Kevesebb ammóniát, szén-dioxidot, metánt bocsát ki a többi termelési módszerhez viszonyítva, kisebb a víz- és a takarmányfelhasználása is.

Az EU-konform ketreces tartás állat-egészségügyi szempontból is a legbiztonságosabb, mert az állomány védett a vadmadarak esetleges fertőzéseitől és az élősködőktől is, valamint termelés közben a tojó tyúkokat, továbbá a tojásokat nem kezelik antibiotikumokkal.