Honnan hová tart a madárkór?

Jó hír a rosszban, hogy a madárinfluenza magyarországi megjelenése után nem minden ország vezetett be teljes tilalmat a magyar baromfiipari termékekre.

Így az említett országok közül – lapzártánkig – csak Dél-Korea, Izrael és az Egyesült Arab Emírségek terjesztette ki a teljes tilalmat, Japán, Szingapúr és Hongkong csak a fertőzött területekről származó baromfit tiltotta ki.

Ez azért kedvező, mivel nem korlátozza a teljes magyar baromfiexportot az adott országba, így kisebb veszteséget okoz a hazai agrárágazatnak.

Megvan a vakcina? Angol tudósok arról adtak hírt a minap, hogy sikerült vakcinát kifejleszteniük a madárinfluenza ellen. A sok törzzsel és azok gyors mutációjával támadó kórokozó ellen eddig nem volt védőoltás. Most viszont lehet, ráadásul a génszerkesztés módszerével szinte pillanatok alatt előállítható az adott időben támadó változat ellen hatásos ellenanyag. (Hasonlatosan az emberi influenza elleni védőoltáséhoz.) A megoldáshoz egy másik baromfikór, a Marek-betegség elleni kutatás során jöttek rá. A tudósok szerint gyorsan és hatékonyan – tehát olcsón – termelhető a vakcina, s már tojáskorban lehet védekezni, mivel a tojásba juttatják be a védőoltást. A vakcinázásos védekezésben viszont többen is kételkednek. Ugyanis a járványok ősztől tavaszig történő megjelenésére nehéz felkészülni, és például Magyarországon több tízmillió madarat kellene lekezelni igen rövid idő alatt.

A múlt héten 53 ezer pulykát kellett leölni az ácsi telephelyen, ami mára tovább bővült 115 ezer kacsával, mivel Létavértesen is ezt az intézkedést kellett foganatosítani. E két esetnek még nincs azonnali kedvezőtlen hatása a baromfipiacra, egy-egy telep – illetve a körülöttük lévő 10 kilométeres védőzónában lévő állományok kiesése (itt is érvényes a szállítási tilalom) – még nem okozhat ilyen gondot.

Hosszabb távon viszont igen, főként, ha a betegség máshol is megjelenne és a négy évvel ezelőttihez hasonlóan tömegessé válna. Akkoriban több mint hárommillió szárnyast kellett likvidálni, a telepek hónapokig álltak üresen.

Nem csak nálunk Az elmúlt hónapokban előbb Angliában, majd Lengyelországban, Szlovákiában és nálunk jelent meg a betegség. Aztán jött a hír, hogy a madárinfluenza-vírus megjelent Romániában, a Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) településen is – közölte az ottani állategészségügyi hatóság. A tojástermelésre szakosodott tyúkfarm 19 ezres állatállományából több mint 11 ezer pusztult el a fertőzés következtében.

Miként változhatnak a baromfiárak a betegség miatt? Két irány biztos: vagy nem változik emiatt az ár, vagy nagyobb járvány és több exportpiac bezáródása okán túlkínálat lesz, s előbb leesik az ár, utána pedig a hiány miatt – a telepek nem termelnek elég szárnyast – drágulás indulhat el.

Erre jó példa a 2016–17-ben végigsöprő, döntően víziszárnyasokat érintő betegséghullám, ami kacsából és libából a járvány lezárta után egy évig hiányt okozott.

A további fertőzések elkerülése miatt ezután is fontos a madárállományok zártan tartása. Etetésükre, itatásukra, almozásukra csak vadmadaraktól elzárt térben tartott takarmánnyal, vízzel, alomanyaggal kerülhet sor.

A lényeg, hogy sem a baromfikhoz, sem a velük érintkező anyagokhoz vadmadarak ne férhessenek hozzá, mivel egyértelmű, hogy a kórt a vándorló vadmadarak terjesztik. Létavértesen vélhetően a közeli tavon megpihenő vadmadarak játszottak szerepet.

Fontos tudni azt is, hogy a betegséget okozó H5N8 vírustörzs az emberre nem, csak a baromfifélékre veszélyes. Így a baromfihús fogyasztása továbbra sem okozhat problémát, felesleges a lakosságnak ettől tartva kerülni a baromfihús vásárlását.