Távol ültetendő rokonnövények és társaik

Egy kicsit is tapasztaltabb kertész tudja, hogyha tavaszi borsó után másodveteményként babot termeszt, nem lesz kiemelkedő a hozama: a babon sokfajta betegség gyakrabban jelenik meg, mint máskor. Ennek oka, hogy rokonok, sok a közös kórokozó és kártevő.

Ez persze nem igazi növénytársítás, de az elővetemény legalább olyan fontos kérdés, mint a különféle zöldségek szomszédsága. Azonban bizonyos esetekben éppen ezért nem működik az egymáshoz közeli bab- és borsóágyás, vagy ilyen az uborka-tök/cukkini párosítás. A közös kórokozók és kártevők könnyebben fertőzik a rokon fajokat, mint az egymástól eltérőeket.

Ezért, ha tudjuk, a rokon zöldségfajokat mindig egymástól távolabb ültessük a kertben. Példa erre a paradicsom, padlizsán, burgonya hármasa. E növényeknek közös kártevője a burgonyabogár, kórokozója a paradicsom- és burgonyavészért, vagy a ver­ti­cil­liumos hervadásért felelős gomba.

Az utóbbi ráadásul a kabakosok – uborka, tökfélék – hasonló hervadását is okozza, tehát mind az elővetemény-, mind a szomszédhatást figyelembe kell venni.

Gyakorlati tapasztalat, hogy a hüvelyesek (bab, borsó, lóbab stb.) és a különféle hagymák (vörös, lila, póré, metélő, fokhagyma) egymás mellett nem érzik jól magukat. A hatás kölcsönös, vagyis mindkét növény gyengébben terem.

Az előbb említett hagymaféléket is messzire ültessük egymástól: több a közös betegség, illetve kártevő. A káposztafélék is sok kórságot képesek felhalmozni, akár egy idény alatt is, s mivel hosszabb tenyészide­jűek, így ágyásuk folyamatos kiindulása lehet egy akár kisebb kórokozó- vagy kártevőjárványnak.