Új megoldások a tejtermelésben

Jövőre lesz 30 éves a fejőrobot-technológia, ma már a világon 50 ezer ilyen robot működik, hozzávetőleg 25 ezer gazdaságban 3 millió tehenet így fejnek.

– Jelenleg Magyarországon 36 robot üzemel: abban az országban, ahol kitalálták a nagyüzemi termelést, eljutottunk oda, hogy fehér folt vagyunk a legfejlettebb technológiák területén – részletezte a ha­­zai helyzetet Bódi Gábor, a Diary-Ép Kft. ügyvezetője az idei PREGA-konferencián.

– Számos sztereotípia terjedt el ezzel kapcsolatban, amit úgy mormolgatunk, mint a mi­atyánkot: a robot kisüzembe való, speciális szakértelemmel rendelkező munkaerőt igényel, csakis új istállóba telepíthető, ráadásul sokan még mindig egy soha meg nem térülő beruházásnak tartják.

Ezzel szemben a tapasztalatok azt mutatják, hogy az az állattenyésztő, aki képes használni az okostelefont, elboldogul a robottal is – feltételezve, hogy a tehénhez értett már korábban is. Magyarországon az első robotot egy akácfa istállóba rakták, és 3 hónap múlva a gazda megköszönte, hogy eladták neki.

Fontos a beüzemelést követő szakmai támogatás is, ez korábban leginkább kimaradt – valószínűleg ennek is betudható a technológia lassú elterjedése.

A fejőrobotok alkalmazása nagyobb horderejű paradigmaváltásnak számít a tehenészetekben, mint a kombájn volt annak idején. Leginkább azért, mert kevesebb stresszel jár az állatnak és a személyzetnek, valamint a ma üzemelő telepek bármelyikén lévő istállóba beszerelhetők.

Izgalmas eszköz, mert rengeteg adatot gyűjt, s ebből Bódi Gábor az előadásában két fontos dologra hívta fel a figyelmet: képes a tőnegyedenkénti fejésvezérlésre, a minőségi mérésre és osztályozásra. S ami még talán ennél is érdekesebb, az a takarmányfelvétel megváltoztatása és ennek a kontrollálása.

A korábban nagy arányban elterjedt TMR- (tel­jes komplett takarmány­adag) rendszerű takarmányo­zást felváltja a PMR (részben kevert takarmányadag kiosztásán alapuló) takarmányozás: az állat 5-6 alkalommal megy ki a takarmányt felvenni, megváltozik a bendő pH-értéke, s visszaáll a nappal legelő állat életmódját folytató, természetes működésre – hajnali négykor semelyik sem akar a fejőházba menni.

Ennek eredményeként kevesebb munkával több tej érhető el. Átlagosan minimum 10 százalékkal emelkedik a termelés.

Javul az abrakfelhasználás: majdnem tízszázalékos csökkenés tapasztalható egy liter tejre vetítve, mert pontosan az a tehén kapja az abrakot, amelyiknek kell. Javul a növendéknevelés költsége is, valamint e technológia további előnye, hogy nincs kifelejtett művelet, a robot nem hibázik és nem hazudik.

S hogy mely gazdaságokban szabad bevezetni a fejőrobotos technológiát? Bár Bódi Gábor óva int attól, hogy a gazdálkodók az átlagszámok alapján döntsenek, a robotok alkalmazása szinte mindenhol megtérül.