Kárenyhítés az agráriumban

A magyar agrárvállalkozások eddig a piaci ár­­esés, az árfolyamváltozás, a növény- és állatbetegségek okozta bevételkiesés ellen nem tudtak biztosítást kötni. Az Országgyűlés 2021-től az ilyen eseteknél is a károk mérséklésére alkalmas megoldást alakított ki.

Az úgynevezett mezőgazdasági krí­zisbiztosítási rendszer létrehozásának ötletét még az év elején vetette fel Nagy István agrárminiszter, és a minap már a jogszabályt is elfogadták a képviselők.

A rendszerhez önkéntes alapon lehet csatlakozni, de aki belép, adók módjára behajtható éves hozzájárulást köteles fizetni. Ez a pénz az egyik forrása a kármérséklésnek, a másikat az uniós vidékfejlesztési alapból biztosítja a magyar állam.

A létrehozandó intézmény az első az unióban, s bár elvileg a vidékfejlesztési keret ilyen célra is igénybe vehető volt, de eddig még egyetlen tagország sem állított fel a magyaréhoz hasonló krízisbiztosítást.

A befizetés összege a megművelt termőföld, illetve az átlagos állatállomány nagyságától függ. Kompenzáció akkor vehető igénybe, ha a termelők jövedelme egy adott évben 30%-kal nagyobb mértékben csökken a referencia-időszak – az előző három év – átlagadatához képest.

A kompenzáció összege a jövedelemcsökkenés maximum 69,99%-a lehet, amelynek 30%-át a termelői hozzájárulásokból és egyéb önkéntes befizetésekből, 70%-át pedig a magyar Vidékfejlesztési Program uniós forrásaiból, illetve az ezekhez társuló hazai költségvetési támogatásokból utalják.

Az igénybe vehető támogatások nagyságát, illetve a teljes éves összeget alapvetően a rendszer saját forrásai határozzák meg, de a csatlakozott gazdálkodók számára pótbefizetéseket is előírhatnak, vagy „túligénylésnél” arányos visszaosztással is csökkenthetik a ténylegesen felvehető összeget.