Válogassunk szőlőfajtáink közül!

Hamarosan árulják a faiskolák a szabad gyökerű szőlő- és gyümölcsoltványokat, amelyeket legjobb ilyenkor megvenni és elültetni. Ha csemegeszőlő-telepítést tervezünk, a bőség zavarával kell megküzdenünk. A nemzeti fajtajegyzékben a már elismert fajták és a szaporításra engedélyezettek együttes száma negyvenöt (2015-ös adat), amelyekből sokféle szempont szerint válogathatunk.

Így összeállíthatunk olyan érési sort, amelyben július-augusztus fordulójától október közepéig folyamatosan érnek a fajták. De telepíthetünk fajtasort ellenálló csemegeszőlőkből, gazdagíthatjuk szőlőskertünket magnélküliekkel, muskotályos ízűekkel vagy kettős hasznosítású fajtákkal (mint az Irsai Olivér, a Nero, a saszla, a Pölöskei muskotály, a Hamburgi muskotály).

Ezúttal a későbbi érésű csemegeszőlőkből szemezgetünk, megjegyezve, hogy ezek – különösen az októberi érésűek – a szőlőnek ideális területekre valók, így a meleg, déli lejtőkre, napsütötte, védett fekvésekbe, ahol biztonságosan beérnek.

Mert ez az egyik legnagyobb gond velük, noha a mostanában gyakoribb, hosszan tartó, meleg őszi napok egyre biztosabbá teszik a beérésüket. A szeptember közepén érő Teréz igen nagy, laza fürtöt hozó, ropogós, lédús, semleges ízű fajta, ami permetezés nélkül is termeszthető.

A hasonló időben érő Pölöskei muskotály szintén nagy, vállas fürtöt nevel, benne ropogós húsú, muskotályos ízű bogyókkal, biotermesztésre alkalmas. Szeptember közepétől érik a Téli muskotály is, nagy vállas vagy ágas fürtöt hoz, bogyói ropogós, muskotályos ízűek.

Az október elején szedhető Hamburgi muskotályt a nagy ágas fürt, az ovális, sötétkék, hamvas muskotályos bogyók jellemzik. Rothadásra érzékeny. A szintén ­októbertől szüretelhető, nagy bogyókat hozó Afuz Ali kényes és érzékeny, mint ahogy a hónap ­közepén érő Itália is. Ez utóbbi igen mutatós, nagy fürtjeivel és fi­no­-man muskotályos bogyóival tűnik ki társai közül.