Rendbe rakják az osztatlan közös földtulajdon ügyét

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) részletes tájékoztatása segíti az eligazodást az osztatlan közös földtulajdonok rendezésében. Elsőként is a közös területeket úgy kell megosztani, hogy azokon a mini­mális területmértékekről szóló előírás érvényesüljön. A meg­osztás után szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ágnál 3000 négyzetméter; szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelési ág esetén 10 000 négyzetméter; zártkerti földnél 1500 négyzetméter lehet az új földtulajdon minimális mérete.

Ha a mostani területen nem lehet a minimális területű egységeket létrehozni, akkor a töredék területet hozzá kell adni valamelyik, a minimális méretnek megfelelő földrészlethez. Ezért a kisebb osztatlan közös tulajdonú területeket – márpedig ezekből rengeteg van – kizárólag úgy lehet megosztani, ha az ingatlan teljes egészében egy tulajdonos tulajdonába kerül – olvasható az agrárkamara tájékoztatójában.

Földhivatali bejegyzés

A bekebelezés ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez az összes tulajdonostárs által aláírt szerződés, vagy ennek hiányában a bekebelező tulajdonostárs által tett egyoldalú nyilatkozat szükséges. Tudni kell, hogy a bekebelezés nem szünteti meg a fennálló szerződésen alapuló földhasználatot. A földhasználót a bekebelező a változásról köteles tájékoztatni.

Tájékoztatási kötelezettsége van a tulajdonba vételt kezdeményező földtulajdonosnak: az adott ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező valamennyi tulajdonostársat írásban kell tájékoztatnia többek között a bekebelezési szándékáról, az ajánlott ellenértékről.

A törvény sorrendet is megállapít arra az esetre, ha több tulajdonostárs is igényli az adott földrészlet tulajdonjogát. Eszerint első helyen áll a földet a legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs, második a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs, míg tulajdoni hányad egyenlősége esetén a fiatalabb tulajdonostárs.

Az értesített tulajdonostárs 30 napon belül nyilatkozhat arról, hogy az értesítésben foglalt ellenértéket elfogadja, vagy ha nem, akkor értékbecslési szakvélemény készítését kérte. Az értesítettnek azt is jeleznie kell, ha maga akar élni a bekebelezési sorrendben megszabott jogával.

Ismeretlenek letétje

Komoly gondot jelent a rendezésnél az összes tulajdonos felkutatása vagy magas száma. A tulajdonjog ellenértéke viszont mindenkit megillet, azt is, aki esetleg nem is tud a tulajdonjogáról. Ezért az ismeretlen vagy felkutathatatlan tulajdonosokra jutó ellenérték összege bírósági letétbe kerül. A jogosultnak 15 éve van arra, hogy igényelje az összeget, ezt követően az az államra száll. Az állam csak földvásárlásra használhatja ezeket a pénzeket.