Vidékfejlesztés a fókuszban

Megismerve a kormány legutóbbi, agrárgazdaságot és vidéket érintő döntését, érthető, miért is lehetett alapja a magyar élelmiszer-gazdaság közeljövőbeni stratégiai fejlesztéséről szóló beszédeknek, kívánságoknak.

Ehhez ugyanis sok pénz kell, nem elég az a 300 milliárd forintnyi támogatás, ami például az elmúlt hét évben e célra rendelke­zésre állt. A szinten tartást szolgálhatja, de a látványos fordulathoz kevés.

A kormány minapi döntésével a 3272 milliárd forint hazai költségvetési forrásból és a hozzá kapcsolt uniós támogatásból viszont már tényleg hathatós fejlesztéseket lehet elvégezni. Elsősorban a hatékonyságot ösztönző lépésekre van szükség, ugyanis a legtöbb terméknél a keleti és a nyugati vetélytársak is előttünk járnak.

Már ma sem igazán nagy üzlet a feldolgozatlan gabona vagy olajos mag, illetve az élő állat exportja. Ezt tudtuk már 30-40 éve is, amikor világbanki hitelből fejlesztették az ágazatot, amely akkor 15-20 millió embert volt képes ellátni feldolgozott élelmiszerrel is.

Azóta a feldolgozókapacitás leg­alább fele elkopott, illetve bezárt.

Az agrárgazdaságban is akadnak ágazatok, melyek nem tartottak lépést a vezető színvonallal, de a legfőbb feladat az, hogy az egyre izmosodó mezőgazdaság ne maradjon hazai felvevőpiac nélkül, ne legyen kiszolgáltatva a külföldi – főként az alapanyagok átvételében érdekelt – felvásárlóknak, kereskedőknek.

A kormánydöntés értelmében a következő években vidékfejlesztésre összesen 4265 milliárd forint uniós és hazai forrás – illetve ezúttal fordítani kell a szórenden: hazai és uniós pénz – áll majd rendelkezésre..

Ugyanis 2004 óta most először fogja meghaladni a magyar hozzájárulás – hivatalos nyelven társfinanszírozás – az EU által biztosítottat. Ez igazán váratlan fordulat! Eddig a kormányaink azt a maximumot sem adták meg, amit az EU megengedett volna. Általában a minimumszinthez igazították a magyar hozzájárulást, legutóbb 15 százaléknyit 25 helyett.

S ez a szint vált át 80 százalékra! Azaz – lapunk számításai szerint – 3200-3300 milliárd forintot tesz hozzá az állam az unió forrásaihoz. A pénz óriási, a hétköznapi ember nem is tudja értelmezni, de azt talán már igen, hogy így csaknem megháromszorozódik a vidékfejlesztésre szánt pénz.

S ebből aztán tényleg bőven futhatja majd a klasszikus vidékfejlesztés mellett az élelmiszer-feldolgozás és -kereskedelem fejlesztésére, aminek elemi feltétele a működő integrációs és felvásárlási rendszer, melynek kialakításáról már évek óta szó esik, de kevés történt e téren.

A hírt bejelentve Nagy István agrárminiszter történelmi léptékűnek nevezte a tervet. Hogy mire lesz elkölthető a temérdek pénz?

Pontos ismereteink még nincsenek, de a falu- és vidékfejlesztés mellett a tárcavezető szerint „a forrásból a teljes élelmiszeripar piacorientált modernizációja, valamint a biztonságos alapanyag-ellátás érdekében a mezőgazdasági termelés teljes körű környezetbarát korszerűsítése és precíziós gazdálkodásra történő átállítása is megoldódik”.