Borsófajták vetési ideje

Velőborsó. Ebbe a csoportba a magas cukortartalmú, kiváló ízű borsók tartoznak. A cukortartalmuk lassabban alakul át keményítővé, azonban a termés szedésével ne várjunk sokáig. A borsó szemei nagyok, sima felületűek, az érett szemek lisztesek. Jellemző a fajtakör tagjaira, hogy lassan vénülnek: a szem az érése során lassabban adja le a nedvességtartalmát, ezért hosszabb ideig marad zsenge, friss.

Ennek eredményeként a betakarítására hosszabb idő áll a rendelkezésre. Nyersen fogyasztva a zsenge velőborsó édes és puha, ezért tévesen „cukorborsónak” is mondják. Vetőmagja ráncos felületű, szabálytalanul szögletes alakú, csírázásakor az alacsony hőmérsékletet megsínyli. Másodvetésre is alkalmas fajtakör, de a hozama ekkor kisebb, mint a tavaszi vetés esetén. Fajtái például: Oskar, Korvin, Tiara, Sommerwood.

Kifejtőborsó. E csoportba a korán, akár február-márciusban is vethető fajták tartoznak, mert bírják a fagyos tavaszi időjárást, már 3-4 Celsius-fokon is csíráznak. A kikelt növények pedig a mínusz 4-5 fokot is elbírják. A termésükben lévő cukortartalom a betakarítást követően gyorsan átalakul keményítővé, így elveszti frissességét, finomságát. Ezért a leszedés után nem várhatunk sokáig a feldolgozásukkal. A száraz mag formája gömbölyű. Fajtái például: Rajnai törpe, Debreceni sötétzöld, Debreceni világoszöld.

Cukorborsó. E fajták cukortartalma a legnagyobb, a hüvelyükkel együtt fogyasztjuk. Nem várjuk meg, hogy a hüvelyben a szemek kifejlődjenek, mert a hüvely nem tartalmaz pergamenszerű hártyát, így nem szálkás, rövid párolás után már ehető. A fajtákat tekintve ebbe a csoportba a középérésűek tartoznak.